Wekler és Medgyessy. A bal oldali visszatérne © Müller Judit

Nagyot fordult a világ néhány hónap alatt a Baranya megyei Drávapiskin: tavaly áprilisban még nem akadt senki, aki az SZDSZ-re szavazott volna, októberben viszont már a település 77 választópolgárából húsz a kisebbik kormánypártra voksolt. A polgármester mellett így a képviselő-testület is szabaddemokrata többségű lett, sőt a település 96 lakosából azóta ötven a pártba is belépett. Dél-Baranyában több helyen is hasonló események zajlottak le: tavaly nyár vége óta az Ormánságban egyes hírek szerint hétszáz, Kuncze Gábor pártelnök közlése szerint összesen nyolc-kilencszáz taggal bővült az SZDSZ-létszám. Mindez azok után, hogy az országgyűlési választáson az ormánsági településeken összesen csupán 106 szavazatot sikerült szerezniük a szabaddemokratáknak.

A csodát Mali Zoltán tette, aki Drávapiski eddig országosan ismeretlen polgármestere, s maga is csak tavaly augusztus óta SZDSZ-tag. Pontosabban volt. Kedden ugyanis - indoklása szerint a további politikai viharokat elkerülendő - lemondott tagságáról, miután a Magyar Nemzet cikkéből kiderült, lopás és kiskorú veszélyeztetése miatt tavaly jogerősen pénzbüntetésre ítélték.

A tagtoborzás ez utóbbi fejlemény nélkül is, egy elvesztett önkormányzati választás után, a párt népszerűségének mélypontján, tisztújító küldöttgyűlés előtt - amelyen a visszavonuló Kuncze Gábor pártelnök utódját is megválasztják - több mint figyelemreméltó. Baranyában ráadásul a toborzással párhuzamosan tagdíjhátralék ürügyén nagyszabású kizárásokról is döntöttek. Talán emiatt sejtik többen a háttérben Wekler Ferencet, a párt megyei elnökét, aki nem mellesleg a Dél-dunántúli Fejlesztési Tanács első embere is (HVG, 2007. február 3.). Róla tudni lehet, hogy Kóka János pártelnökségét támogatja, s szeretne visszatérni a párt országos vezetésébe. Több mint két éve a szőlőültetvényeihez szerzett állami támogatás (HVG, 2004. augusztus 21.) miatt kényszerült háttérbe húzódni s a parlamenti alelnöki székből távozni, majd tavaly lemaradt a befutó parlamenti helyekről is, s így elvesztette 1990 óta őrzött mandátumát.

Malit az összeesküvés-elmélet felháborítja. Szerinte "végre elindítottak valamit, ami kitörést jelenthet az Ormánságnak, amihez az SZDSZ tulajdonképpen az eszköz". Állítása szerint azzal győzte meg az embereket, hogy így végre tehetnek valamit a sorsukért. Wekler tudomása szerint pedig még a hét elején is naponta ketten jelentkeztek belépésre, azt viszont, hogy pontosan hányan, hol és mikor lettek új SZDSZ-tagok, egyelőre kevesen tudják (a pontos taglétszámot lapzártánk után, a baranyai választmány ülésén összesítik).

Márpedig az időpontnak különös jelentősége van. A párt alapszabálya szerint a küldöttgyűlés összehívásakor ugyanis csak a kilencven napnál "idősebb" párttagok számítanak. A gyakorlatban azonban eddig mindig a tisztújítás előtti év végi taglétszámból indultak ki. Minden tizedik párttag után "jár" küldött, sőt miután az alapszabály szerint vidéki településeken ötfős SZDSZ-sejteket is létre lehet hozni, ezek után is egy-egy küldöttet kell számolni.

A pártvezetés és a főszervező is éppen az említett időkorlátra hivatkozva bagatellizálja a történteket. "A küldöttgyűlés szempontjából releváns időpontig, november 28-áig 130-150 új tagja lett az SZDSZ-nek Baranyában, ami nyolc-tíz új küldöttet jelent, vagyis az elnökválasztást ez nem befolyásolja" - magyarázta a HVG-nek Horn Gábor ügyvivő, aki 850 fős gyűléssel számol. "Abszurd lenne vizsgálatot indítani azért, mert valahol sikeres a tagtoborzás" - fogalmazott Horn. Azon viszont szerinte is el lehetne gondolkodni, hogy maximálják a megyénként választható küldöttek számát. Kóka még múlt kedden arra kérte a párt jószolgálati bizottságát, hogy "kísérje figyelemmel az ügyet". Mali lemondása előtt ugyanakkor úgy nyilatkozott a HVG-nek, csupán annyi történt, hogy az Ormánságban pozícióhoz jutott egy olyan ember, aki komolyan vette feladatát. Az elnökaspiráns egyébként nem sorolta Baranyát a biztos hátországai közé.

A meglévő időkorlát alkalmazását a megoldás felé mutató lépésként értékeli a másik elnökaspiráns, Fodor Gábor, de szerinte az ügy ettől még nincs lezárva. A jelenlegi pártvezetés többségével szemben álló jelölt szerint közös érdek lenne, hogy tisztázzák az abnormális létszámnövekedés hátterét. Ebben egyetért vele Bőhm András, az országos tanács elnöke is, aki úgy véli, a testület február 17-ei ülésén rendet tesznek majd.

A több száz fős létszámemelkedés még jól jöhet Weklernek. A térség fejlesztési pénzein ülő politikus ráadásul további szövetségeseket is tud majd szerezni: már hírlik, nem csupán Baranya, hanem Tolna (amely már elkötelezte magát Kóka mellett) és Somogy küldöttei is mögötte állnak.