Az államfő a szombaton felvett, vasárnap sugárzott adásban Horn Gyula kitüntetése kapcsán közölte: "Ez nem az én konfliktusom Horn Gyulával, és nem az én konfliktusom a miniszterelnökkel. Ez az elnöknek, mint intézménynek a kötelességteljesítése abban az esetben, amikor az államnak az alapvető kérdései forognak kockán".

"Én azért nem tüntettem ki Horn Gyulát, mert a forradalom ötvenedik évfordulóján olyan nézetek vallott a saját szerepéről, és ezen keresztül magáról a forradalomról, ami ellentétbe áll a mostani rendszerrel" - jelentette ki, majd folytatta: "Horn Gyula fönntartja azt, hogy az '56-os forradalom ellenforradalom volt".

Sólyom László kiemelte, mindig is meg volt győződve arról, hogy a köztársasági elnök megtagadhat kitüntetést, akkor, ha ez az alkotmány értékrendjével ellenkezik. "Ezt megtehettem volna tavaly is, de éppen azért, mert az Alkotmánybíróság elnöke voltam, és mert szeretnék úgy meghalni, hogy azt mondják rólam, hogy alkotmányos ember volt, én nem vettem azt magamra, hogy én így értelmezem az alkotmányt, és kész (...)" - emelte ki.

Sólyom László közölte azt is: azért nem konzultál a pártokkal például az ombudsmanok személyéről, mert azt szeretné, hogy ezek a független pozíciók ne váljanak pártalkuk martalékaivá.

Az ellenzéki párt népszavazási kezdeményezéséről szólva közölte: ebben a kérdésben még nem jött el az államfő ideje. Mint hangsúlyozta, a népszavazás egy alapvető politikai jog, amit nem lehet rögtön elítélni. Mindaz, ami történik, abba most az elnök nem szólhat bele. A köztársasági elnöknek a végén lesz szerepe, amikor ki kell írni a népszavazás időpontját - tette hozzá.

Botrányokkal van tele a közélet, és ez azt mutatja, hogy a normakövetés egyre lazább - fogalmazott Sólyom László, majd hozzátette: a tisztességet szeretné visszahozni a közéletbe. Az államfő azt mondta: két olyan esemény történt, amely a rendszerváltozás utáni korszak két legsúlyosabb elvi kérdését veti fel. Az egyik a demokrácia természetét érinti, ez az őszödi beszéd és annak következményei, a másik Horn Gyula kitüntetésével kapcsolatos, azaz, mi az alapja ennek a rendszernek, forradalom volt 1956 vagy ellenforradalom, min alapszik ez az egész mostani rendszer.

A köztársasági elnök emlékeztetett: az államfőnek nincs közjogi lehetősége arra, hogy új parlamenti választásokat írjon ki, hogy lemondassa a miniszterelnököt. Amire lehetősége van, az az, hogy az értékeket képviselje. Hozzátette: a miniszterelnök az őszödi beszéde után nem kért bocsánatot, hanem magyarázta, hogy ezt miért tette, de ez az alapvető kérdést - mint mondta - nem oldja meg. "Ezen nem tudok túllépni, mindent, amit mondtam ősszel, betű szerint továbbra is fenn kell tartanom" - jelentette ki.

A Gyurcsány-csomag kapcsán úgy fogalmazott: ahhoz, hogy ennek a sok "szenvedésnek", amit a megszorítások hoznak, értelme legyen, az szükséges, hogy legyen egy világos, hosszú távú terv, de ez is a "levegőben lóg". aláírtam hozomra a Gyurcsány-csomagot, hogy induljon meg valami. Ehhez képest, ami megindult, az elszomorító". Mint mondta, úgy látja, hogy az idei költségvetést rendbe fogja tenni a kormány, de véleménye szerint nem látszik, hogy a "sok rombolás" helyén, amivel a reform kezdődött, mi épül.

Az ellenzékről szólva megjegyezte: a másik oldalon azt látjuk, hogy az intézményrendszer hitelét vonják kétségbe. Sólyom László szerint a magyar alkotmányos rendszerrel egy nagyon kitűnő demokratikus államot lehetne működtetni. Ez a szereplőkön múlik, nem az alkotmányon - tette hozzá.