© Fazekas István

A rendszer alapegysége a megye lesz, a közép-magyarországi régióban (Budapest és Pest megye) pedig négy pénztár alakulhat meg. Az adott pénztár azért a megyéért lesz felelős, ahol alapítási jogot szerzett, de biztosítottakat "toborozhat" a megyén kívül is. Szabályozni kívánják azonban azt, hogy területi monopóliumok ne alakulhassanak ki.
Kökény Mihály kérdésre válaszolva elmondta: egy megyében egy pénztár lesz, és ennek az állam 51 százalékos tulajdonrészén kívül egy biztosító, vagy egy különböző szereplőkből összeálló konzorcium lehet a kisebbségi tulajdonosa. A szabályokat úgy kell majd megalkotni - tette hozzá -, hogy korlátozzák majd az egy pénztárhoz tartozó lakosságszámot, ami 500 ezer és 1,5 millió biztosított között mozog majd.

A közép-magyarországi régió körülbelül 2,7 millió lakosa négy pénztárhoz tartozna. Ebben az országrészben azért választottak más megoldást - indokolta Kökény Mihály a több pénztárat -, mert ezen a területen van inkább lehetőség a szolidaritás és a verseny egyensúlyának megteremtésére.

A megállapodás mind a szakma, mind a koalíciós pártok igényeit kielégíti - fogalmazott Kökény Mihály, hozzátéve: a korábban tervezett és vállalt határidő, október vége tartható, a kormány akkor elfogadhatja a törvényjavaslatot. Az új egészségbiztosítási rendszer 2008 januárjától indulna.

© Stiller Ákos

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter kitért arra, hogy az első félévben szabadon toborozhatnak a pénztárak biztosítottakat. Az egyénnek lesz választási lehetősége, szabadon dönthet, hogy melyik pénztár nyújtsa az egészségbiztosítási ellátását, és ha úgy dönt, évente átjelentkezhet máshova - mondta.

Kökény Mihály arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal a megyékkel, amelyeket egyetlen biztosító sem választ, azt mondta: "reméljük, hogy majd jelentkeznek, reméljük, hogy esetleg többet is választanak".

Hozzátette: úgy kell a részletszabályokat kialakítani, hogy ahova nem jelentkezik senki, ott az állam indítsa el a rendszert, aztán azt majd ismét meghirdetik. Kökény Mihály szerint elméletileg az sem lehetetlen, hogy a 22 területre 22 befektető jelentkezik. Példaként említette Ausztriát, ahol ugyan más a rendszer, de több mint 20 pénztár működik.

A nyáron megkötött koalíciós megállapodás-kiegészítésben a két párt még azt rögzítette, hogy 5-8 pénztár jönne létre az új egészségbiztosítási rendszerben.

Nem a megyerendszerre épül majd az egészségbiztosítás, két-három éven belül legfeljebb tíz egészségbiztosító fog működni Magyarországon - jelentette ki Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője a köztelevízió kedd reggeli Nap-kelte műsorában.

"A biztosítottak érdekében született működőképes kompromisszum" - fogalmazott a koalícióért felelős államtitkár, aki nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem megyénként lesz egészségbiztosító. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a koalíciós megállapodás rögzítette: egy-egy egészségpénztárhoz minimum 500 ezer, maximum 1,5 millió biztosított tartozhat; ez a korlátozás - tekintettel az ország lakosságának számára - önmagában kizárja, hogy 18 megyei és 4 fővárosi, illetve Pest megyei pénztár jöjjön létre.

A szabad demokrata politikus szerint a megyék emlegetése azt a területi biztonságérzetet elégíti ki, hogy az sem kerül ki a biztosításból, aki saját maga nem akar a biztosítók között választani. Számításai szerint 7-8, esetleg 8-10 biztosító működik majd Magyarországon, ez megegyezik azzal, amit eredetileg terveztek.

Horn Gábor úgy fogalmazott: a koalíciós pártok között egy szakmailag megalapozott és vállalható kompromisszum született; az egyezség a piac racionalitására épül, annyiban politikai, hogy a tisztán liberális, illetve a tisztán szocialista elképzelés természetesen más, mint amiben most megegyeztek.