szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az 1990. május 2-án összeült, szabadon választott Országgyűlés az elsőként elfogadott törvényben Magyarország nemzeti ünnepévé nyilvánította október 23-át az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásának emlékére. Azóta az ünneplést konfliktusok kísérték: Göncz Árpád elnök 1992-es Kossuth téri kifütyülésétől a 301-es parcellánál történt rendbontásokon át a tavalyi évfordulón történt súlyos zavargásokig. Összeállítás az 56-os ünnepségeken történt incidensekről.

1991. október 23.
A Magyar Rádió előtt délután összegyűlt tüntetők több, magát 1956 igazi örököseként említett csoport, illetve a Forradalmi Emlékbizottság nevében átadták 16 pontos petíciójukat a rádió vezetésének. Azt követelték, hogy az adást megszakítva olvassák be a szöveget. Erre a rádió vezetői nem láttak lehetőséget, de ígéretet tettek arra, hogy a hírműsor részeként elsőként foglalják össze a petíció lényegesebb követeléseit.

1992. október 23.
Göncz Árpád köztársasági elnök nem tudta elmondani megemlékező szavait a Kossuth téren rendezett ünnepségen. Amikor az államfő megjelent a mikrofonnál, a téren összegyűlt több ezres tömegből sokan - elsősorban skinhead-kinézetű fiatalok - pfújolásba kezdtek és fütyültek. Göncz Árpád az incidenst hallva és látva néhány percig várt, majd letett arról, hogy az ünnepelni odagyűlt budapestiekhez szóljon.

1995. október 22.
A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) tüntetést rendezett a Szabadság, majd a Kossuth téren. A demonstráción mintegy 25-30 ezren vettek részt. Nemzeti ellenállásra és polgári engedetlenségre szólított fel Csurka István pártelnök. A tömeg egy része azt követelte a Magyar Televízió vezetésétől, hogy a MIÉP 12 pontja hangozzék el a televízióban. Késő este többen a rádió elé vonultak.

Szabó Albert
© Marton Szilvia
1995. október 23.
A Szabó Albert vezette Magyar Népjóléti Szövetség fiataljai felgyújtották, majd a Dunába dobták a pénzügyminisztert ábrázoló bábut. Széna téri beszédében Szabó Albert "a magyar nemzet árulójának" bélyegezte a kormányt, majd a Kommunizmus Üldözöttei Szövetsége megmozdulásához csatlakozva a Magyar Rádiónál a Népjóléti Szövetség 12 pontjának beolvasását követelték.

1996. október 27.
Kormányellenes tüntetéssel ünnepelte Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulóját a Magyar Igazság és Élet Pártja.

1997. október 23.
Tüntetést rendezett a Nemzeti Egységért Mozgalom. A Köztársaság téren tartott néma asszonytüntetésen családi adózást, a főállású anyaság rendszerének anyagi és erkölcsi megszilárdítását, értékálló nyugdíjrendszert, esélyegyenlőséget minden gyermeknek a tanulásban, valamint a halmozottan hátrányos helyzetűek és az állami gondozásból kikerülő nagykorúak életlehetőségeinek azonnali javítását kérték.

2001. október 23.
Bekiabálásokkal próbálták megzavarni Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt ünnepi beszédét néhányan az Új köztemető 301-es parcellájában.

2002. október 23.
Több incidens is történt a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájánál: egy 150-200 fős csoport széttépte és a bokrok közé dobta az MSZP koszorúját. A koszorút előzőleg fehér lepedővel letakarták, és arra ráírták: "gyilkosok". A 301-es parcellánál folyamatos fütyüléssel, bekiabálással megpróbálták belefojtani a szót az SZDSZ megemlékezőibe, az 1956-ban halálra ítélt Mécs Imrét, szabad demokrata országgyűlési képviselőt hazaárulónak nevezték a kiabálók. Székesfehérváron 1956-os emlékhelyről kihajította az MSZP koszorúját a Magyar Vidék Országos ’56-os Szövetség Fejér megyei szervezetének elnöke.

2005. október 22.
A Parlament előtti 1956-os emlékműnél a forradalom ünnepének előestéjén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelenlétében néhányan transzparensekkel és bekiabálással próbálták megzavarni a rendezvényt.
A budai Műegyetemen tartott megemlékezésen Bozóki András kulturális miniszter beszédébe fiatalok többször is belefütyültek. Füttyöt és pfújolást kapott a beszédet követő koszorúzáson megjelenő Kóka János gazdasági miniszter is.

2006. október 23.
© Dudás Szabolcs


2006. október 23.

Hajnalban a rendőrök kényszerítő eszközökkel kiürítették a budapesti Kossuth Lajos teret, miután a 36. napja ott demonstrálók nem tartották be a rendőrséggel október 20-án kötött megállapodást és nem tették lehetővé a lezárt terület biztonsági átvizsgálását. A térről kiszorított tüntetők és a hozzájuk csatlakozók a nap folyamán a főváros több pontján összetűzéseket provokáltak a rendőrökkel, akik könnygáz és gumilövedék bevetésével próbálták feloszlatni a csoportokat, az események a kora délutántól az éjszakába nyúltak.
A rendőrség a Fidesz és a KDNP Astoriánál tartott politikai nagygyűlésének befejeződésének idején, 18 óra körül lovasrohamot indított a Károly körúton, a résztvevők egy része összekeveredett az erőszakosan tüntető csoportokkal.
A rendőrökkel harcot vívó tüntetők egy részét este feloszlatták, de a Ferenciek terére és az Erzsébet hídra húzódókkal hajnalig folytatódtak az összecsapások. A mentősök száznál több sérültet - tüntetőt és rendőrt - láttak el, a kórházba kerültek közül 15 súlyosabban sérült meg. A rendőrök 131 embert állítottak elő jogellenes cselekmények miatt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!