Az ügy előzménye, hogy a HVG nemrég egyes bírósági iratokra hivatkozva közölte, hogy Kabai Károly és Veres János a '90-es években működött nyírbogáti fémfelvásárló cége a Bogát-Ferr kft. 1991 és 1994 között bizonyos hamis számlák alapján igényelt vissza mintegy 55 millió forint áfát. A Bogát-Ferr Kft.-nek Veres János 1991 végétől 1993. december 1-ig volt ügyvezetője, később pedig 1995. május 29-én eladta akkoriban még fennálló 50 százalékos tulajdonát a másik tulajdonos, Kabai Károly feleségének és Kabai Károly egyik lányának.

Veres János hangsúlyozta: a céget a bírósági eljárásban nem gyanúsították meg, csupán a számlát kiállító személyek ellen folyt eljárás. Az ő személye semmilyen módon nem volt érintett az ügyben és ezért a sajtóban megemlített ügyet kifejezetten "a személye elleni politikai támadásnak" ítéli. "Maga a cég semmilyen szabálytalanságot nem követett el, az APEH egyik vizsgálata is megállapította, hogy a cégnél valóságos árumozgás történ" - hangoztatta a pénzügyminiszter.

Az ellenzéki képviselők közül többen, köztük Balla György, Mádi László, majd pedig Hargitai János fideszes honatyák számos kérdést fogalmaztak meg és kételyüket fejezték ki a tekintetben, hogy nem történt szabálytalanság a Bogát-Ferr Kft.-nél. Balla György felvetette, hogy van-e összefüggés abban a tekintetben, hogy Szikora János jelenlegi APEH-elnök abban az időszakban egyik vezető munkatársa volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei APEH-igazgatóságnak. Azt is felvetették, hogy Veres János, mint ügyvezető igazgató, miért nem tudott az esetleges hamisan kiállított számlákról. 

Veres János hangsúlyozta: "Szikora Jánost szakértelme tette alkalmassá az APEH elnöki posztjára történő kinevezésre, tehát semmilyen összefüggés nincs a számlaügy és a kinevezés között". A pénzügyminiszter megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint ügyvezető igazgatója volt a cégnek, de a kft.-nek több ügyvezetője is volt, ő a cég hitelellátást, finanszírozását intézte. 

Több ellenzéki képviselő, így Mádi László és Dancsó József is felvette, hogy nyereséges volt-e a cég abban az időben, illetve, hogy a Bogát-Ferr Kft. fizetett-e osztalékot. Veres János határozottan állította, csupán szerény nyereséget termelt a cég, részben amiatt, hogy a működéshez, illetve a további bővítéshez felvett hitelek jelentős kamatköltséggel jártak, egyúttal aláhúzta, ő nem volt alkalmazottja a társaságnak, fizetést nem kapott a cégtől és osztalékot sem vett fel. 

Veres János megítélése szerint ez az áfa-visszaigénylési ügy azért került most felszínre, mert az általa felügyelt APEH, illetve vám- és pénzügyőrség az elmúlt időszakban nagyon hatékonyan lépett fel a feketegazdaság ellen. Megemlítette például, hogy az APEH az idei év elmúlt szakaszában 28 olyan ügyet derített fel, amelynél a feltárt adóhiány több mint egymilliárd forint volt. Keller László, Molnár László, Kovács Tibor és Molnár Albert  MSZP-s honatyák arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Vers János azért került most "célkeresztbe", mert hatékonyan lép fel a gazdaság kifehérítése érdekében.

A bizottsági meghallgatás végén Kovács Tibor (MSZP) az újságíróknak elmondta, véleménye eszerint a Fidesz képviselőinek kezdeményezésére összehívott meghallgatáson kiderült: "minden alapot nélkülöznek a Veres Jánost ért felvetett vádak, a pénzügyminisztert azért érik támadások, mert az APEH már idén több mint 280 milliárd forint adóhiányt derített fel. Ezzel épp ellenkező álláspontra helyezkedett Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke, véleménye szerint a miniszter meghallgatása során nem volt eléggé meggyőző, felvetette, hogy Szikora János APEH-elnök egy későbbi meghallgatásán visszatérnek majd a kft. ügyére.