szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az ellenforradalom "rémtetteit" bemutató vándorkiállításból származó 1957-es szégyentablót mutatták be a restaurálás és a fényképeken szereplő áldozatok azonosítása után a Nógrád Megyei Levéltárban szerdán.

Az 1956-os forradalmat követő kiállítások is arra szolgáltak, hogy a hatalom valamiképpen megmagyarázza a megtorlást - mondta Tyekvicska Árpád, a levéltár igazgatója. Több ilyen rendezvény is volt a megyében, valószínű, hogy a nyáron a levéltár padlásán megtalált szégyentabló az 1957. szeptember 20-i salgótarjáni, átfogó kiállítás része volt - tette hozzá.

A kiállítási anyagban több tabló is szerepelt, amelyeken a forradalomban részt vevő munkástanács tagjai láthatók. Ennek egyetlen megmaradt darabja az eredetileg kilenc bekeretezett fényképet rögzítő tabló, amelyből csak hat maradt meg. Tyekvicska Árpád úgy fogalmazott: "a szégyentabló nem csak a megtorlás legitimálásához volt szükséges, maga a tabló is a megtorlás egy formája volt".

Kifejtette: a tabló koncepciója, hogy azon az úgynevezett ellenforradalom minden jelképes szereplőtípusát megjelenítsék, a volt horthysta katonatisztet, a szobordöntő rombolót, a volt mozitulajdonos, malomtulajdonos forradalmi tanács elnököt. Ezt erősíti, hogy mindannyiukat kétféle ruhába bújtatták, egy kopottas kabátot, illetve egy munkászubbonyt húztak rájuk, ami egyrészt azt jelzi, hogy egy helyen őrizték őket, másrészt azt az egységességet akarták ezzel megjeleníteni, hogy "egy bűnbandáról" van szó.

A tablón szereplő áldozatok között a legismertebb Sartoris Kálmán, a nógrádi bányatröszt igazgatója, a megyei nemzeti bizottság elnökségének tagja. Az igazgató elmondta: kortársak segítségét is kérték az azonosításhoz, és közben kiderült, hogy 50 év távlatából nehéz felidézni az arcokat. Volt például egy balassagyarmati férfi, aki az egyik fényképen felismerni vélte az édesapját, de tévedett. Az akkori áldozatok jelenlegi sorsáról nem tudnak, de az iratok szerint mindannyiukat bebörtönözték, büntetésük hat hónaptól nyolc évig terjedt, és többségben a hozzátartozóik kérték a rehabilitálásukat - tette hozzá.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Gyurcsány: 1956 a szabadság kiáltása volt

A kormányfő szerint 1956 a szabadság, egy jobb élet, egy igazabb Magyarország kiáltása volt, de a kiáltó szó bennakadt, és évtizedek kellettek, mire jött egy új nemzedék, amely folytatta apái küzdelmét és új, szabad, demokratikus Magyarországot teremtett. A miniszterelnök erről az operaházban, az ünnepi gálán beszélt hétfő este Budapesten.

MTI Itthon

Incidensek, zavargások az 1956-os forradalom ünnepén

Az 1990. május 2-án összeült, szabadon választott Országgyűlés az elsőként elfogadott törvényben Magyarország nemzeti ünnepévé nyilvánította október 23-át az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásának emlékére. Azóta az ünneplést konfliktusok kísérték: Göncz Árpád elnök 1992-es Kossuth téri kifütyülésétől a 301-es parcellánál történt rendbontásokon át a tavalyi évfordulón történt súlyos zavargásokig. Összeállítás az 56-os ünnepségeken történt incidensekről.

MTI Itthon

Sólyom: a Köztársaság eszmei alapja, hogy 1956 forradalom volt

Az igazság pillanata volt 1956, a visszanyert emberi méltóság nagy példája - mondta Sólyom László köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 51. évfordulóján, hétfőn.