szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Elkészült a kormány Gripen-bizottságának jelentése, amely egyebek között megállapította, hogy közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le a Gripen vadászrepülőgépek beszerzését 2001-ben, illetve a beszerzés ellentétes volt egy Országgyűlési határozattal is, amely a beszerzést 2003 utánra tervezte - mondta Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár, a testület elnöke a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón.

Vadai Ágnes azokra az újságírói kérdésekre, tesznek-e feljelentést amiatt, hogy nem volt közbeszerzés, úgy válaszolt: a bizottság javaslatai nem büntetőjogi javaslatok, nem is ez volt a feladatuk. Az államtitkár azt mondta, megvizsgálták törvényességi és célszerűségi szempontból is a szerződést. Mint mondta, "én nem gondolom, hogy előrébb jutunk azzal, hogyha azokat a személyeket, akik az eredeti döntéshozatali folyamat politikai oldalán álltak, én most elmegyek, és feljelentem. Őszintén szólva azt gondolom, hogy ennek semmi értelme, még akkor is, ha a közbeszerzési eljárás teljes hiánya jellemezte ezt a folyamatot".

Budai Bernadett kormányszóvivő az MTI-nek azt mondta: heteken belül tárgyalja a kormány nemzetbiztonsági kabinetje a Gripen-bizottság jelentését.

Vadai Ágnes a részleteket ismertetve beszámolt arról, hogy a testület megállapította: a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os típusú amerikai repülőgépek beszerzését javasolta a kormány nemzetbiztonsági kabinetének. A döntés meghozatalára nem lett volna jogosult a nemzetbiztonsági kabinet, azt a kormánynak kellett volna meghoznia.

A beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket nem fogalmazták meg, nem készült teljes körű költségelemzés, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból kívánják finanszírozni a vadászrepülőgépek bérleti díját. A fizetési ütemezés komoly terhet jelentett volna a 2003-as 2004-es évben a költségvetésnek. Ugyancsak probléma volt, hogy nem vizsgálták a bérleti szerződéssel összefüggő adókötelezettséget, amely tovább növelte a kiadásokat.

Vadai Ágnes közölte, hogy a légierő fejlesztési irányát nagyban befolyásolta, hogy Orbán Viktor akkori miniszterelnök nem akart orosz haditechnikára alapuló beszerzést. Ugyancsak kiemelte, hogy a szerződés előkészítése és szövegezése nem történt fokozott gondossággal.

A 2003-as - már a Medgyessy-kormány idején történt - szerződésmódosítás kapcsán megállapították, hogy az már összhangban volt a légierő fejlesztéséről szóló korábbi kormányhatározattal. A Gripen-vadászgépeket új képességekkel, például a légi-utántöltés lehetőségével, valamint a NATO- kommunikációs funkcióval is fejlesztették. Az államtitkár közölte: a módosítás arra irányult, hogy ne csak átmeneti időre, hanem hosszú távon, 20-25 évre alkalmazzák a 14 repülőgépet. Mint mondta, a testület sem korrupciót, sem politikai felelősséget nem vizsgált. Hozzátette: mindez a később felállítandó parlamenti vizsgálóbizottság feladata lesz. Közölte, hogy a kormány számára tett javaslataik titkosak, mert azok jövőbeli beszerzésekre vonatkoznak, és közvetlenül a vadászrepülőgépek leszállításával és a tárgyalásokkal kapcsolatos javaslatokat tesznek a kormány asztalára.

A bizottság teljes jelentése 86 oldalas, ebből 35 oldalas a nyilvános változat, amely elérhető lesz a Miniszterelnöki Hivatal weboldalán és a http://www.magyarorszag.hu internetes oldalon is. Az eredeti jelentést 45 évre titkosították, azt október 15-én kapta meg a kormányfő.

A testület összesen 15 alkalommal ülésezett, dokumentumokat tanulmányoztak, személyes meghallgatásokat tartottak, de csak szakembereket hallgattak meg.

Vadai Ágnes az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, számításaik szerint a MiG-29-es vadászrepülőgépek megtartásánál mintegy 43 milliárd forinttal került többe a Gripenek beszerzése. A sajtó számára összeállított háttéranyag szerint a MiG-ek rendszerben tartása 2014-ig 80 milliárd forintba került volna, míg az eredeti, 2001-es Gripen program költsége 123 milliárd forint volt.

A Gripen-bizottság a tervezettnél egy hónappal később, augusztus közepén alakult meg Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár vezetésével. A bizottságnak eredetileg szeptember 15-ig kellett volna a jelentését elkészítenie, de az elnök egyhónapos hosszabbítást kért, mondván, nem jutottak minden olyan információ birtokába, amelyek alapján hiteles, szakmailag elfogadható jelentést tudnának tenni.

A svéd Gripen-gépek beszerzéséről az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje 2001. szeptember 10-én döntött. A szerződést 2003-ban az MSZP-SZDSZ kormány idején módosították. A megállapodás értelmében Magyarország több mint 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Vélemény

A Gripen-ügy felderítése? Felejtse el!

Nagy késéssel indult a Gripen-beszerzés kormányzati bizottsági vizsgálata, így a svéd harci gépek vásárlásának jogszerűségét ellenőrző testületnek szeptember közepéig alig pár hete maradt a munkára.

Hét nap

Kész a Gripen-jelentés

A kiszivárgott hírek szerint nem talált bűncselekményre utaló jeleket az a bizottság, amely a Gripen harci repülők...

MTI Itthon

Szeptember 15-ig jelentést tesz a Gripen-vizsgálóbizottság

Szeptember 15-ig jelentést tesz a kormány Gripen vadászrepülőgépek beszerzését vizsgáló bizottsága - jelentette be Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár, a testület elnöke a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón. Simicskó István, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnöke szerint ez az "önvizsgáló bizottság" nem helyettesítheti a pártja által kezdeményezett független parlamenti vizsgálóbizottságot.

MTI Gazdaság

Gyurcsány: túl sok a gyanú a Gripen-ügyben

Túl sok a kétely és a gyanú Magyarország szerepével kapcsolatban a Gripen-beszerzés ügyében, hogy ott és akkor milyen motiváció alapján született meg a döntés - mondta a miniszterelnök interjúban, annak indoklásaként, miért kezdeményez vizsgálatot a kormány saját hatáskörben a témában.

Vélemény

Kenőpénzzel olajozott Gripenek?

Ismerve az eddigi parlamenti vizsgálatok tapasztalatait, aligha várhatjuk, hogy jogalkotóink majd fényt derítenek a Gripen-ügy homályos pontjaira. Büntetőjogi relevanciájú hazai szálról pedig jelenleg nincs tudomásunk. Így - jobb híján – csak a rendelkezésünkre álló tényekből kiindulva szemlézhetjük e beszerzés igencsak váratlan és necces fordulatait.