Vadai Ágnes azokra az újságírói kérdésekre, tesznek-e feljelentést amiatt, hogy nem volt közbeszerzés, úgy válaszolt: a bizottság javaslatai nem büntetőjogi javaslatok, nem is ez volt a feladatuk. Az államtitkár azt mondta, megvizsgálták törvényességi és célszerűségi szempontból is a szerződést. Mint mondta, "én nem gondolom, hogy előrébb jutunk azzal, hogyha azokat a személyeket, akik az eredeti döntéshozatali folyamat politikai oldalán álltak, én most elmegyek, és feljelentem. Őszintén szólva azt gondolom, hogy ennek semmi értelme, még akkor is, ha a közbeszerzési eljárás teljes hiánya jellemezte ezt a folyamatot".

Budai Bernadett kormányszóvivő az MTI-nek azt mondta: heteken belül tárgyalja a kormány nemzetbiztonsági kabinetje a Gripen-bizottság jelentését.

Vadai Ágnes a részleteket ismertetve beszámolt arról, hogy a testület megállapította: a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os típusú amerikai repülőgépek beszerzését javasolta a kormány nemzetbiztonsági kabinetének. A döntés meghozatalára nem lett volna jogosult a nemzetbiztonsági kabinet, azt a kormánynak kellett volna meghoznia.

A beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket nem fogalmazták meg, nem készült teljes körű költségelemzés, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból kívánják finanszírozni a vadászrepülőgépek bérleti díját. A fizetési ütemezés komoly terhet jelentett volna a 2003-as 2004-es évben a költségvetésnek. Ugyancsak probléma volt, hogy nem vizsgálták a bérleti szerződéssel összefüggő adókötelezettséget, amely tovább növelte a kiadásokat.

Vadai Ágnes közölte, hogy a légierő fejlesztési irányát nagyban befolyásolta, hogy Orbán Viktor akkori miniszterelnök nem akart orosz haditechnikára alapuló beszerzést. Ugyancsak kiemelte, hogy a szerződés előkészítése és szövegezése nem történt fokozott gondossággal.

A 2003-as - már a Medgyessy-kormány idején történt - szerződésmódosítás kapcsán megállapították, hogy az már összhangban volt a légierő fejlesztéséről szóló korábbi kormányhatározattal. A Gripen-vadászgépeket új képességekkel, például a légi-utántöltés lehetőségével, valamint a NATO- kommunikációs funkcióval is fejlesztették. Az államtitkár közölte: a módosítás arra irányult, hogy ne csak átmeneti időre, hanem hosszú távon, 20-25 évre alkalmazzák a 14 repülőgépet. Mint mondta, a testület sem korrupciót, sem politikai felelősséget nem vizsgált. Hozzátette: mindez a később felállítandó parlamenti vizsgálóbizottság feladata lesz. Közölte, hogy a kormány számára tett javaslataik titkosak, mert azok jövőbeli beszerzésekre vonatkoznak, és közvetlenül a vadászrepülőgépek leszállításával és a tárgyalásokkal kapcsolatos javaslatokat tesznek a kormány asztalára.

A bizottság teljes jelentése 86 oldalas, ebből 35 oldalas a nyilvános változat, amely elérhető lesz a Miniszterelnöki Hivatal weboldalán és a http://www.magyarorszag.hu internetes oldalon is. Az eredeti jelentést 45 évre titkosították, azt október 15-én kapta meg a kormányfő.

A testület összesen 15 alkalommal ülésezett, dokumentumokat tanulmányoztak, személyes meghallgatásokat tartottak, de csak szakembereket hallgattak meg.

Vadai Ágnes az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, számításaik szerint a MiG-29-es vadászrepülőgépek megtartásánál mintegy 43 milliárd forinttal került többe a Gripenek beszerzése. A sajtó számára összeállított háttéranyag szerint a MiG-ek rendszerben tartása 2014-ig 80 milliárd forintba került volna, míg az eredeti, 2001-es Gripen program költsége 123 milliárd forint volt.

A Gripen-bizottság a tervezettnél egy hónappal később, augusztus közepén alakult meg Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár vezetésével. A bizottságnak eredetileg szeptember 15-ig kellett volna a jelentését elkészítenie, de az elnök egyhónapos hosszabbítást kért, mondván, nem jutottak minden olyan információ birtokába, amelyek alapján hiteles, szakmailag elfogadható jelentést tudnának tenni.

A svéd Gripen-gépek beszerzéséről az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje 2001. szeptember 10-én döntött. A szerződést 2003-ban az MSZP-SZDSZ kormány idején módosították. A megállapodás értelmében Magyarország több mint 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek.