Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter a két testület előtt az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról és a kormányképviselet tevékenységéről adott tájékoztatást, ám a képviselőket elsősorban a szombati, bejelentés nélküli, a Batthyány mécsesnél megtartott tüntetés feloszlatásáról és újságírók előállításáról alkotott véleménye érdekelte. A szakminiszter szerint a spontán tüntetés fogalma egy politikai eseményre való azonnali választ jelent, nem pedig olyan demonstrációt, amit előtte hetekig szerveznek.
 
Pettkó András (MDF) szerint a rendőrség törvénytelenül állította elő a térről a munkájukat végző újságírókat. Salamon László (Fidesz) pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az újságírók ugyanúgy a hivatásukat teljesítik egy tüntetésen, ahogy a rendőrök vagy a mentősök, és a munkájukban nem lehet őket korlátozni. A sajtószabadsággal összeegyeztethetetlen, ha a demonstrálókkal nem azonosuló újságírót eltávolítják a tüntetés helyszínéről, hiszen így nem tud hiteles tájékoztatást adni a nyilvánosságnak az ott történtekről - hangoztatta.
 
Wiener György (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai hatályos gyülekezési törvény nem tesz különbséget a demonstrációkon megjelentek között.
 
Takács Albert is azt közölte: egy tüntetés feloszlatásánál nem lehet különbséget tenni a tömegben álló résztvevők és az újságírók között. Arra is figyelmeztetett ugyanakkor: a "túlkapások" ilyen esetekben sem engedhetők meg, és hogy a történteket nem szabad a rendőrség újságírók elleni fellépésének minősíteni.
 
A bizottsági ülést követően a miniszter azt mondta, ha az újságírók a tüntetés feloszlatásánál a demonstrálóktól távol állva, jól elkülönülve, mintegy "páholyból" teszik a dolgukat, nem kell elhagyniuk a helyszínt. "Ha (az újságíró) nem vegyül a tömeggel, hanem  fényképez, tudósít, filmez, elkülönülve a demonstrációtól, akkor természetszerűen ott lehet" - fogalmazott. Ha azonban az újságíró része a tömegnek, ugyanolyan intézkedés alá fog esni, mint bárki más, ám ha külön van tőle, akkor nem. Az újságíróktól nem várható el, hogy sárga (láthatósági) mellényt viseljenek.
 
Takács Albert az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő döntéseiről szólva a testület előtt azt mondta: hazánkból eddig 4500 panasz, kérelem érkezett a testülethez. Ebből 101 ítélet született és ezekből 93 esetben marasztalták el Magyarországot. A legtöbb kifogás a hivatali és a bírósági eljárások elhúzódása miatt érkezett strasbourgi testülethez.