A GfK Custom Research 2007 őszén végzett kutatása szerint a megkérdezettek harmada a családi körben bekövetkező haláltól, súlyos betegségektől, illetve sérülésektől tart leginkább.

Tízből ketten semmitől nem félnek

A jó egészség megőrzését illető félelmeken túl minden tizedik válaszadó fejezte ki aggodalmát állásának elvesztése, vagy más pénzügyi nehézségek miatt bekövetkező anyagi válság miatt. A megkérdezettek 7 százaléka aggódik úgy általában élete alakulása, 6 százalékuk a gyerekekkel, szülőkkel való kapcsolatban felmerülő problémák miatt. A válaszadók 5 százaléka fél attól, hogy esetleg bűncselekmény áldozatává válik és nagyjából ugyanekkora azoknak az aránya, akik munkahelyi problémák (például: főnökkel, kollégákkal, határidőkkel, feladatokkal) miatt aggódnak. A megkérdezettek 4 százaléka fél a házastárssal, illetve partnerrel való esetleges szakítástól.

A megkérdezettek 23 százalékának saját bevallása szerint semmiféle félelme nincsen. Nyugat-Európában ez az arány 20 százalék, Közép- és Kelet-Európában 15 százalék.

Hazánkban a legtöbben (23 százalék) szintén a családban esetlegesen bekövetkező halálesettől, súlyos betegségtől, illetve sérüléstől tartanak; tízből két honfitársunknak nincsenek semmiféle félelmei; a megkérdezettek egyötöde említette, hogy őt egy veszteséges befektetés, vagy a munkahely elvesztése miatt fellépő anyagi válság eshetősége aggasztja.

Az egyéni félelmek mellett az emberiség és a globális társadalom jövője miatti aggodalmak is felfedezhetők. A megkérdezettek harmada adott hangot a terrorizmustól, illetve egy esetleges háborútól való félelmének – a legtöbb országban az előbbi a hangsúlyosabb. Nyugat-Európában a spanyolok (47 százalék) és franciák (38 százalék) félnek e lehetőségtől leginkább; Kelet- és Közép-Európában e kérdés különösen Oroszországban (41 százalék) és Lengyelországban (37 százalék) vált ki komoly aggodalmakat. Az Egyesült Államokban ugyanakkor a terrorizmustól és a háborútól csupán a megkérdezettek 14, illetve 11 százaléka tart.

A globális felmelegedés és egyéb környezeti károk kérdése a válaszadók 14 százalékát foglalkoztatja, bár e témában az egyes régiók között jelentős különbségek fedezhetők fel. Nyugat-Európában a svédek és görögök egyaránt mintegy harmada (34 százalék) aggódik a környezetért. Ez az arány Németországban mindösszesen 8 százalékot ér el, aminél csupán az Oroszországban és a Cseh Köztársaságban mért 5 százalék alacsonyabb. Környezetvédelmet érintő kérdésekkel szemben az Egyesült Államokban is meglehetősen közömbösek a válaszadók: mindössze 14 százalékukat aggasztják a globális felmelegedésről és egyéb környezeti károkról szóló híradások.

Erkölcsi romlás miatt a megkérdezettek 13 százaléka aggódik, minden tizedik válaszadó gazdasági válságtól, illetve természeti katasztrófáktól (szökőár, földrengés, árvíz) tart. Közép- és Kelet-Európában, így különösen Romániában minden ötödik megkérdezettnek vannak ilyen félelmei. A félelemre okot adó lehetőségek közül legkisebb arányban – 4 százalék – a járványokat jelölték meg a válaszadók, így ez az eshetőség végzett az utolsó helyen. A megkérdezettek 12 százaléka jelezte, hogy nincsenek a társadalom fenyegetettségével kapcsolatos semmilyen félelmei.

Magyarországon a legfőbb félelem anyagi természetű: a megkérdezettek közel harmada (30 százalék) egy gazdasági válság lehetőségétől tart leginkább. Ezt a globális felmelegedés, illetve egyéb környezeti károk követi a sorban, ám ilyen természetű félelmekről már csupán a válaszadók 16 százaléka számolt be.

Segítségért a családhoz és barátokhoz fordulunk

A felmérés során az összes megkérdezett nem egészen kétötöde, Kelet- és Közép-Európában pedig minden második válaszadó a barátokkal, a családdal vagy partnerével beszélgetve próbálja leküzdeni félelmeit. Vannak, akik saját erőből törekednek megküzdeni aggodalmaikkal, vagy valamely hívő közösségben keresnek vigaszt: az összes megkérdezett 11 százaléka számára jelent saját bevallása szerint segítséget a vallás, az Egyesült Államokban viszont ez az arány már 24 százalék. Hasonlóan magas hányadot csak Indiában és Romániában mértek a kutatók – mindkét országban a válaszadók ötöde jelezte, hogy a valláshoz fordul segítségért. Félelmeiket a magyarok is főként (39 százalék) barátaik, családjuk segítségével igyekeznek leküzdeni, de közel egyötödük (18 százalék) minden segítséget elutasítva, önmaga igyekszik megküzdeni e feladattal.

A világ jövőjével kapcsolatban reményt a többség a barátokhoz, kollégákhoz, gyerekekhez, családhoz fűz, és a megkérdezetteknek nem egészen ötöde említette a vallást és a tudományos eredményeket, felfedezéseket mint a jövővel kapcsolatos remény forrását. Minden második honfitársunk számára (55 százalék) szintén a közvetlen hozzátartozók – barátok, kollégák, gyerekek, család – ad reményt a jövőhöz, ám több mint tizedük semmiben sem reménykedik.

A kutatás arra is rákérdezett, vajon mi az a legfontosabb dolog, amit a világ jobbítása érdekében a válaszadók tesznek.

A megkérdezettek mintegy harmada erre azt válaszolta, hogy erkölcsösen és a normáknak megfelelően él; 15 százalék jótékonysági munkát végez, illetve pénzt adományoz jótékonysági célra saját hazájában vagy más országban. A felmérésben résztvevők 10 százaléka a környezet védelméért és megtisztításáért dolgozik és saját bevallásuk szerint ugyanennyien járnak templomba, vagy tagjai valamely gyülekezetnek. Mindazonáltal a megkérdezettek közel egyötöde (19 százalék) jelezte, hogy nem tesz semmit az élhetőbb világ megteremtéséért. A magyar válaszadók többsége (28 százalék) saját bevallása szerint semmit nem tesz a világ jobbítása érdekében, minden negyedik honfitársunk pedig erkölcsös életvezetéssel igyekszik egy élhetőbb világhoz hozzájárulni.

Általában pesszimista hangulatot tükröznek az eredmények, csupán a megkérdezettek egyötöde hisz a szebb és élhetőbb jövőbeli világban. A hangulat Magyarországon ennél is borúlátóbbnak tűnik, hiszen csupán minden tizedik válaszadó gondolja úgy, hogy a világ valamivel jobb lehet a közeli vagy távoli jövőben.