Az S&P pénteken - kevesebb mint másfél évvel a negatívkilátás stabilra javítása után - ismét leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta a "BBB plusz/A-2" szintű szuverén magyar adóskockázati besorolások kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy a költségvetési reformmal szembeni, erősödő politikai ellenállás miatt romlottak a tartós közfinanszírozási konszolidáció perspektívái. Franklin Gill, a Standard & Poor's európai  adósminősítésekért felelős igazgatója a bejelentés után Londonban azt mondta: a magyarok "kezdenek belefáradni" a konszolidációs folyamatba. Kiemelte, hogy nagy számú szocialista szavazó is támogatta az egészségügyi és képzési díjak eltörlését a népszavazáson.
   
Gill szerint ez azt jelzi, hogy a lakosság jelentős részén "kiábrándultság vett erőt" a költségvetési kiigazítási program miatt, és "sokan még most sem fogadják el, hogy szükséges a nadrágszíj-meghúzás - bármely politikai párt hajtja is azt végre - a még mindig igen jelentős adósságteher stabilizálása végett". A S&P londoni igazgatója szerint emiatt egyre nehezebb a jelenlegi kormánynak a további konszolidációs tervek végigvitele. Arra a kérdésre, hogy a mostani kilátásrontást mennyi idő után követheti tényleges adósosztályzati visszaminősítés, Gill csak annyit mondott: a Standard & Poor's gyakorlatában átlagosan 24 hónap telik el a kilátás bármely irányú módosítása és az osztályzati döntés között.
   
Wike Groenenberg, a Citigroup globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci stratégiáért felelős igazgatója az S&P-bejelentés várható piaci hatásairól pénteken az MTI-nek azt mondta: a hitelminősítői döntések rendszerint nem elsődleges piaci árazási jelzések, hanem "mindig kis lemaradással" születnek, ezért nem számol azzal, hogy kilátásrontásnak jelentősebb, sőt egyáltalán bármilyen piaci kihatása lenne. Groenenberg szerint a magyar kötvények egyébként is "hatalmas mértékben olcsóbbodtak" az elmúlt két hétben, most már az olcsó tartományban vannak, ezért a Citigroup vásárlásra ajánlja a magyar adósságot.
   
A Standard & Poor's azon véleményére, hogy a kormány az ellenállás miatt nehezebben tudja folytatni a költségvetési programot, a Citigroup vezető londoni elemzője azt mondta:  mindig is tudvalevő volt, hogy a magyar kormány nem fogja ugyanazt a csomagot megismételni, amellyel 2006-ban előállt. "Ez teljesen lehetetlen lett volna ... az olyan hatalmas mértékben feszes csomag volt, amilyent nem lehet egymás után minden évben végigcsinálni, csak sok-sok évente legfeljebb egyszer", mondta az elemző. Groenenberg szerint most, hogy a vártnál is jobb költségvetési számok kezdenek beérkezni, nem meglepő, hogy a közfinanszírozásban így keletkező mozgásteret a költségvetési politika valamelyes lazítására, különösképpen az adóteher csökkentésére akarják használni.
   
A Citigroup londoni elemzője szerint az adóteher-csökkentés "nagyon jó döntés" lenne, mert a magyarországi adóráták a legmagasabbak közé tartoznak az OECD-térségen belül, és ez "nagyon kiterjedt feketegazdasághoz vezet". A Standard & Poor's a kilátásrontáshoz fűzött pénteki elemzésében, és már korábban is helytelenítette a szerinte "időszerűtlen" magyarországi adócsökkentési elképzeléseket. A forint árfolyam-ingadozási sávjának felszámolásához fűzött február végi londoni elemzésében az ház azt írta: az előrejelzéseknél jobb költségvetési teljesítménnyel nyert plusz mozgásteret a javasolt adócsökkentések helyett inkább a hiánycélok eléréséhez használt biztonsági tartalékként kellene kezelni. A hitelminősítő akkori elemzése szerint a "feszített" közfinanszírozási helyzet nem nyújt teret az adócsökkentésekből eredő anticiklikus gazdaságösztönzéshez. 
   
Wike Groenenberg, a Citigroup térségi igazgatója azonban pénteken ugyanerről az MTI-nek azt mondta: a kormány eddig a GDP-érték hozzávetőleg 1 százalékának megfelelő mértékű adócsökkentést javasolt, és ha a csökkentési javaslatok "e szint körül maradnak", az még nem tekinthető negatívnak. Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza szintén az mondta pénteken, hogy jóllehet "egy könyvelő szemszögéből" költségvetési lazításnak tűnhet az adócsökkentés, ha azonban ezt a kiadási oldal további javítása kíséri, akkor "nem kell borúlátóvá válni" az adócsökkentés miatt.
   
A kilátásrontásról Dybula azt mondta: Magyarország az elmúlt nyolc évben valóban nem volt "a költségvetési megfontoltság bajnoka", az elmúlt másfél évben azonban "valami megváltozott", a kormány most már "hozza a költségvetési célokat megérdemelné ezúttal a jóindulatú elbírálást".