© hvg.hu

Miközben a szocialisták állítólag azon morfondíroznak, hogy ki kellene hátrálni az egészség-biztosítási pénztárakról szóló törvény mögül mielőtt újabb népszavazási fiaskóval öregbítenék az MSZP hírnevét, és miközben a gyors egészségügyi reformot szorgalmazó liberálisokra orrolnak – megszavazták a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló törvényt. Az Országgyűlés 199 igen, 1 nem szavazattal 149 tartózkodás mellett fogadta el a referendum eredményét jogi formába öntő törvényt. A most elfogadott módosításban szerepel az is, hogy a kormánynak az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-ellátás megfelelő működését biztosító új finanszírozási rendszert kell kidolgozni, az erről szóló dokumentumot pedig idén április 30-éig a parlament elé kell terjesztenie.

Idén húszmilliárd forint mínuszt jelent az egészségügyben a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése. A minisztérium ehhez még szereti hozzászámolni azt a 40 milliárdot is, amely – számításaik szerint – nem lesz megspórolva. Horváth Ágnes egészségügyi miniszteren kívül több liberális politikus is elmondta elégszer: aggódnak az orvos-beteg látogatások újbóli megugrása miatt. Vagy éppen amiatt a kórházi gyakorlat miatt, amikor a beteget már pénteken hazaengedik, de papírjait csak hétfőn kapja meg, vagyis az intézmény plusz két napot fizettet ki a társadalombiztosítással. Horváth Ágnes eleinte egyenesen  még több orvos-beteg találkozásra számít, mint a vizitdíj bevezetése előtt volt – és ez lenne az a 40 milliárd, amit az ellenkező előjelű népszavazási eredmény esetén megspóroltak volna. Anyagi és szakmai károk - így sommázott a politikus

László Csaba a vizitdíjról: nincs ingyen ebéd

„Hogy ennek mi lesz a vége, nem tudom. Valahol ezt a magyar állampolgárok fogják kifizetni. Ha a vizitdíjkiesést valamilyen módon pótolja a költségvetés, akkor ezt valahol az szjá-n, az egyéni járulékon, áfán vagy éppen a rendőrök fizetésemelésén fogjuk megspórolni (…) nincs ingyen ebéd” – mondta László Csaba expénzügyminiszter, a KPMG adópartnere a népszavazás következményeivel kapcsolatban. Az interjú folytatása itt.

A kormány tehát úgy döntött, hogy április elsejével törli el a díjfizetési kötelezettséget, míg politikai ellenlábasai és a szakma egy része arra hivatkozik: egyrészt a népszavazási kérdés 2009. január 1-jétől törölte volna el a díjat, másrészről, bármikor is történik ez, pótolni kell az így kieső bevételt. Horváth miniszter azonban elég határozottan ismételgette: legyen mindenkinek világos, kompenzáció nincs. A költségvetésen kívüli forrás elapadását ugyanis a kormány nem szándékszik pótolni, de kész átcsoportosításítani a társadalombiztosításon belül. Most már csak az a kérdés, honnan, az egészségügy melyik területétől lehet elvenni a szükséges pénzt.

A kormányoldal beletörődő, mégis dacos megszólalásainak, és az ellenzék elégedett követelőzésének szellemében telt el a népszavazástól a vizitdíjat és a kórházi napidíjat eltörlő zárószavazásig tartó egy hét. A politikai adok-kapok hangvétele, az érvek és szemrehányások sora nem sokat változott a kampányidőszakéhoz képest. A népszavazás eredményétől megrészegült ellenzék a kieső bevételek pótlását követeli: a 2008-ban szükséges közel 16 milliárdot a Miniszterelnöki Hivatal kiadásaiból faragná le (csoportosítaná át), a továbbiakban pedig a Szerencsejáték Zrt.-től befolyó 41 milliárdos játékadó-bevételben (amely része a költségvetésnek, vagyis idén már „lekötött" pénz) látják a megoldást. Erre persze jön a kormányzati riposzt: Orbán Viktor orosz rulettet játszik közvetlenül a cserbenhagyásos gázolás után. Értsd a kormányzati olvasatot: népszavazás – felelősségáthárítás – demagóg, populista ötletelés a valós megoldáskeresés helyett.

Eközben Horváth Ágnes bejelentette, hogy egyeztetésre várja a szakmai szervezeteket, „kárenyhítés” céljából, egészen pontosan ma délutánra. Leginkább a Magyar Orvosi Kamara elnökétől várna konstruktív ajánlatokat, aki néhány héttel ezelőtt még elenyészőnek nevezte a vizitdíjból befolyó összeget, a népszavazás után azonban már arról beszélt, hogy az összeg kiesése praxisok csődjéhez vezethet, ezért kétszeresére kellene emelni a háziorvosok juttatását. A háziorvosok bevételének jelentős részét, a szakrendelők esetében 10 százalékot, a kórházak esetében 0,5-1 százalékot jelentett a két díj.

© Túry Gergely

Eközben pedig háziorvosok, szakrendelők és kórházak kivárnak – nem is nagyon tehetnek mást. „Gyorsan kellett alkalmazkodnunk a vizitdíj bevezetéséhez is, nem lesz ez másképp most sem, bármilyen döntés is születik”- mondta lapunknak Szecsei Klára, a szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézet főigazgatója. Költségvetési intézmény vagyunk, abból gazdálkodunk, amink van – tette hozzá szűkszavúan. „A vizitdíj bevezetésével az elmaradó betegek miatt 39 millió forinttól estünk el a járóbeteg szakrendelésen. Ebből 14 millió forintot pótolt vissza a vizitdíj, vagyis már anélkül is 25 milliós mínuszban voltunk” – ezt már Pásztor István, a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház és Rendelőintézet gazdasági igazgatója mondta. Hozzátette: gazdasági egyensúlyuk megbomlott, ha tovább csökken a rendelkezésükre álló pénz, akkor leépítésekkel, a dologi kiadásokra fordított összegek csökkentésével számolnak.

A legkritikusabban azonban a háziorvosokat érinti a vizitdíj eltörlése. A praxisok – nagyságtól függően – havi 100-200 ezer forinttól esnek el. „Sokszor a betegek ötletelnek, hogy miként tudnának segíteni”- mondta Ádám Ágnes, aki néhány orvos társával együtt a népszavazás előtt aláírásgyűjtésbe kezdett a vizitdíj mellett kardoskodva. 3721 aláírás gyűlt össze, a népszavazás ennél nagyobb volumenű és egyértelműbb volt mindhárom kérdésben. „A pácienseim többsége együttérző, segíteni akar, most a megoldáskeresés időszaka jön” – mondja Ádám Ágnes. A háziorvosok bevételét az amortizációs költség megvonásával kurtították meg még a vizitdíj egy évvel ezelőtti beveztése előtt, ám ez az összeg legfeljebb 75 ezer forint lehetett, így a díjfizetés jóval magasabb bevéltelt jelentett.

Erre rímelnek Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet igazgatójának szavai is, aki részt vesz a mai, egészségügyi miniszter és szakmai szervezet közötti egyeztetésen. „Nehéz a helyzet, nem azon kell gondolkodnunk, miként jutottunk ide, hanem olyan megoldást kell keresnünk, amely nem növeli tovább a háziorvosok terheit” - hangsúlyozza a hvg.hu-nak a Háziorvosok Országos Egyesületének egyik alapítótagjaként is dolgozó szakember, hozzátéve, hogy a keddi egyeztetésen várhatóan csak a lehetséges megoldások lehetséges kereteit határozzák majd meg.

Mindeközben van már olyan hely, ahol a népszavazást követő hétfőn úgy döntöttek, nem kell vizitdíjat és kórházi napidíjat fizetni, másutt pedig az önkormányzat fedezi április elsejéig az összeget, vagy kompenzálja legalább részben a kieső bevételeket. Az egészségügyi miniszter múlt heti sajtótájékoztatóján arra nem adott egyértelmű választ, hogy mire számíthatnak a vizitdíjat nem szedő intézmények, csak azt hangsúlyozta: a törvény április elsejéig hatályos, és egy demokráciában elvárható a jogkövető magatartás. Némi laufra csak a gyermekorvosok számíthatnak. A vizitdíjat nem fizető gyermekek után ugyanis ők kompenzációt kapnak, s mivel ennek utalása csúszásban van, így néhány hónapig még számolhatnak ezzel a bevételi forrással.

"Azt akartuk néhány hónap alatt megvalósítani, ami a nálunk fejlettebb országokban 10-20 évbe telt" - mondta a hvg.hu-nak Gulácsi László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, egészségügyi közgazdász. Az évekig orvosként is praktizáló Gulácsi a szakirodalomra hivatkozva mondja: az alapellátásban kifejezetten károsnak tartja a vizitdíjat, míg a szakellátásban vagy a kórházi kezelés esetén lehet létjogosultsága a co-paymentnek. "Egy PhD-hallgató egy év alatt össze tud dobni egy olyan dokumentumot, ami komplett egészségügyi reform lehet, de a lényeg ezen túl van: háttérbeszélgetés, egyeztetés, adatgyűjtés, elemzés"- mondja a szakember.

Az egyeztetés délután kezdődik.