A Társaság a Szabadságjogokért azért nyújtott be keresetet az ügyben a KEHI ellen, hogy kiderüljön, megtudhatja-e a közvélemény, hogy hol akadt el a közigazgatás korszerűsítése és az elektronikus közigazgatás megvalósítása. A jogvédő szervezet ügyvivője még 2007. november 30-án nyert pert a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal szemben. A Fővárosi Ítélőtábla akkori, jogerős ítéletében kötelezte a hivatalt, hogy hozza nyilvánosságra azt a jelentését, amely az elektronikus közigazgatást érintő feladatok megvalósulásáról, valamint a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban 2002-2004. között kiadott kormányhatározatok végrehajtásának áttekintéséről szólt, különös tekintettel a feladat- és hatáskörök decentralizációjára és dekoncentrációjára. A KEHI azonban nem tett eleget a jogerős ítéletnek és felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Legfelsőbb Bíróság előtt: ez a tárgyalás kezdődik most e héten szerdán.

A Legfelsőbb Bíróság eljárásának különös jelentőségét az adja, hogy a KEHI, mint a Kormány belső ellenőrzési szervének kiemelt szereppel bírhat a korrupció elleni harcban, azonban a tevékenységéről és annak eredményeiről semmi nem tudható meg, mivel a jelentései nem nyilvánosak. Így ha a bíróság a jelentés nyilvánossága mellett dönt, és helybenhagyja a jogerős ítéletet, az precedens értékű döntés lesz a KEHI összes többi jelentése nyilvánosságának tekintetében is. Abban az esetben viszont, ha a jelentést nem kell nyilvánosságra hozni, nem csak azt nem tudhatjuk meg, hogy a közigazgatás korszerűsítését mely szervek és milyen érdekek szerint akadályozzák, hanem a korrupcióellenes kormányzati tevékenységek legfontosabb dokumentumai is titokban maradnak.