A miniszter a sajtótájékoztatón elmondta: a módosítás célja, hogy kiszámítható, egyszerű, gyors és a gazdasági versenyképességet szolgáló igazságszolgáltatást alakítsanak ki. Ennek érdekében gyorsabbá és egyszerűbbé teszik az eljárásokat, több területen bevezetik az elektronikus ügyintézést, szigorúbb eljárási rendet alakítanak ki a bíróságok és ügyfelek számára egyaránt, valamint támogatják a jogérvényesítés, vitarendezés alternatív módszereit.

Draskovics Tibor kiemelte: a javaslat azért szükséges, mert folyamatosan és megállíthatatlanul nő a bírósági ügyek száma, egy évben félmillió nemperes és 180 ezer peres eljárás van. Ezek 80 százaléka fejeződik be fél év és egy év között, ami egyrészt elfogadhatatlanul hosszú idő, másrészt  kiszámíthatatlan, mennyi idő alatt zárul le egy eljárás. Két éven túl elhúzódik minden tizedik per. A miniszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ügyfelek joghoz való hozzájutásában óriási különbségek legyenek, márpedig - mint mondta - ma egyes vidéki bíróságokon 50-60 ügy jut egy bíróra, a fővárosban pedig 200.

Mint elmondta, a javaslat a kis értékű polgári ügyekkel foglalkozik, ilyen per körülbelül évente 70 ezer volt eddig.
Hozzátette, hogy jelenleg 200 ezer forint alatt kötelező megkísérelni a kárrendezésnek a fizetési meghagyásos módját, a jövőben azonban az egymillió forint alatti követeléseket kötelező lenne fizetési meghagyással indítani. A tapasztalatok szerint a fizetési meghagyással indított ügyeknél a fizetésre kötelezettek túlnyomó többsége eleget tesz a felszólításnak és az ügyből nem lesz per - tette hozzá.

Draskovics Tibor kitért arra, a javaslat határidőket szabna a bíróságoknak, meghatározná, hogy egyes eljárási cselekményeket - például a tárgyalás kitűzését - mennyi időn belül kell elvégezniük. Több felelősséggel ruháznák fel a jogkeresőket is, megakadályoznák, hogy élni lehessen különböző perelhúzó taktikákkal. Így például nem lehetne menet közben változtatni a kereset tartalmán, a bizonyítékokat rövid határidőn belül be kellene nyújtani. A bírósági ügyintézést gyorsítaná az elektronikus kommunikáció széles körű bevezetése is, felváltva a klasszikus kézbesítést. Draskovics Tibor közlése szerint a javaslat nyomán "drámaian", akár 300 nappal is csökkenthető a kis értékű perekben az eljárás ideje. A minisztérium megbízásából készült felmérés azt mutatja, hogy a potenciálisan érdekeltek 87 százaléka szerint ez a módosítás nagyon kedvező, versenyképességet javító lépés.

A javaslat a jelenleg kiszámíthatatlan kimenetelű végrehajtással kapcsolatban is alkotna új szabályokat. Ha a felek előzetesen megállapodtak, akkor egyszerűsített végrehajtási eljárásban, gyorsan lezárhatnák az ügyet. Bevezetnék az elektronikus árverés intézményét is, az ingatlanoknál és a 100 ezer forintnál drágább ingóságoknál ez kötelező lenne. A miniszter elmondta: várakozásaik szerint kevesebb lesz a visszaélés, magasabb ár alakul ki az árveréseken, az adósnak pedig azért lesz jó ez a megoldás, mert nem vész el csekély értéken egy jelentős ingatlan, a tartozás kielégítése miatt.

A javaslat támogatná az alternatív vitarendezés elterjedését, például a közjegyzőtől is lehetne kérni előzetesen szakértő kirendelését. Ez hozzásegíti a feleket a peren kívüli egyezséghez, de ha mégis bírósághoz fordulnak, a szakvélemény felhasználható a bíróság előtt is, ezzel gyorsítva az ügyintézést. Draskovics Tibor elmondta: reményei szerint még a nyári szünet előtt elfogadják a törvényjavaslat-csomagot. A változások 2009 januárjában lépnének életbe, az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő szabályok pedig 2009 júliusában.