„Így nem hozná sem magát, sem a többi tagot, sem a pályázókat senki olyan helyzetbe, hogy olyanok döntenek, akik sem az indulókkal nem találkoztak, sem azok pályázatát nem ismerik” – mondta Szabó László. Kezdeményezését napokkal korábban írásban és szóban is közölte Czeglédi László kuratóriumi elnökkel, de választ mindeddig nem kapott.

"Én nem fogok törvényt szegni senki kérésére" - reagált Czeglédi László kuratóriumi elnök. A frissen megválasztott delegáltak már megismerkedhettek a tisztségért versenybe szállók pályázataival. "Ilyen lehetőség nincs" - kommentálta a kezdeményezést. Valamennyi testületi tagot ugyanannyi jog illet meg.

Pénteken másodszor fut neki a kuratóriumi elnökség, hogy a folyamatban lévő pályázaton belül jelöltet állítson az elnöki posztra. A korábbi gyakorlat az volt, hogy ha sikertelen volt a jelöltállítás vagy az elnökválasztás, az elnökség új pályázatot írt ki.

Az egy héttel korábbi első körben ugyanis a szocialista és a szabad demokrata delegáltak távolmaradása miatt határozatképtelen volt az ülés.

Azóta, hogy a koalíció felbomlása miatt felborult kormánypárti-ellenzéki arányokat helyreállítsa, a parlament hétfőn négy újabb, az MSZP által delegált tagot választott, így a kormánypárt hét küldötte mellett három Fidesz-, két SZDSZ-, valamint egy-egy MDF- és KDNP-delegált van a testületben.

Az új tagok szavazásának vagy nem szavazásának kérdése azzal nyer különös jelentőséget, hogy az elnökjelöléshez kétharmados szótöbbségre van szükség, márpedig ha az összes többi elnökségi tag egy induló mellé áll, a Fidesz és a KDNP delegáltjai ellenében tehetnek személyi javaslatot a társadalmi szervezetek képviselőivel kiegészült nagykuratóriumnak.

Ennek szintén kétharmaddal kell áldását adnia a személyi javaslatra, hogy a pályázó elnyerje a március eleje óta betöltetlen elnöki tisztséget.