Rózsa Sándor, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának osztályvezetője szerint az erdőjárók, a vadászok a napok óta tartó esős időjárásnak köszönhetően a felázott talajon könnyebben fellelhették a medveanya és bocsa nyomait. Feltételezik, hogy az állatok visszabarangoltak oda, ahonnan érkeztek, a rozsnyói járás térségébe.

A két állat jelenlétét egyébként július elején észlelte az Aggteleki Nemzeti Park Természetvédelmi Őrszolgálata a park északi részén, a szlovák-magyar országhatár közelében. A nyomok alapján egy kifejlett példány és egy idén született fiatal medvebocs járt, járhatott a területen.

Az európai barnamedve korábban általánosan elterjedt faj volt, de ma már leginkább csak néhány magasabb hegységben található meg. Az erdélyi Kárpátokban jelentős a számuk, de stabil állományaik vannak a szlovákiai hegységekben is. A barnamedve magyarországi előfordulása ugyan érdekes, de nem váratlan az Aggteleki Nemzeti Parkban.

A barnamedve szinte mindent megeszik, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvasméretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt. Bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig fedezékében tölti. Több száz kilométert is bekóborol egy év alatt, mindig az adott évszakban legtöbb táplálékot kínáló területeket keresi fel.

A május-júniusi párzást követően a barnamedvebocsok 350-500 gramm körüli súllyal január-februárban jönnek a világra. Az első 3-4 hónap után hagyják el a vackukat, de kezdetben nem tesznek meg nagy távolságokat, ezért nem kizárható hogy a napokban észlelt bocs már a Szlovák-karszt vagy az ANP területén született.