„Amennyiben nem változik a bűnözés szerkezete, akár 10 százalékkal is csökkenhet 2010 után a letöltendő börtönbüntetést kiszabó ítéletek száma, míg ha romlik, vagyis a súlyosabb deliktumok felé mozdul, akkor stabilizálódik a mostani gyakorlat és marad a fegyintézetek 115-116 százalék körüli túlzsúfoltsága” – így foglalta össze Gönczöl Katalin igazságügyi és rendészeti szakállamtitkár, milyen hatást vár a Btk.-reformtól.

A tervezett módosítások lényegesen növelnék a bírák mozgásterét, a mostani, rövidebb idejű szabadságvesztések egy része helyett akár úgynevezett koktélbüntetéseket szabhatnának ki, egyszerre alkalmazva például közérdekű munkát, pénzbüntetést és foglalkozástól eltiltást.

A szakmai egyeztetés elején tartó tervezet nem nyúlna a büntethetőség korhatárához, vagyis nem javasolja azt a 14. életév alá csökkenteni, ugyanakkor gyakorlatilag megszüntetné a tényleges életfogytiglan intézményét, amit a bevezetésekor, a Fidesz-kormány idején, az MSZP és az SZDSZ nem ellenzett a parlamentben.

A tervezett reformról készült cikket teljes egészében elolvashatja a legfrissebb HVG-ben.