A kongresszus előzménye, hogy egy nappal korábban, péntek délelőtt a párt sajtóosztálya körbeküldött egy e-mailt, miszerint „a kongresszus sajtónyilvános része […] várhatóan délután három órától kezdődik.” Ezt követően, pénteken 20.17-kor kelt az az e-mail, amely szerint „ az MSZP soron kívüli kongresszusa az előzetesen meghirdetettel ellentétben sajtónyilvános lesz reggel 10:15-től ”. Ehhez képest viszont negyven perc késéssel, az Ügyrendi Bizottság jelentésének zárt körben történt elhangzása után, 10.55-kor engedték be a sajtó munkatársait a kongresszus ülésére.

Lamperth Mónika elnökségi tag, elnöki kabinetvezető (valaki a párt honlapját igazán frissíthetné már: Lamperth ugyanis május óta nem miniszter) megnyitójában azt mondta: a pártpolitikai megfontolásokat félretéve higgadtan, bölcsen kell a helyzetet elemezni.

Galéria, kattintson! © Stiller Ákos

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök minden magyart köszöntött „határon innen és túl”. Körülbelül negyvenperces beszédében a gazdaságot részben egy viharban lévő hajóhoz, részben a két és fél évvel ezelőtti árvíz által sújtott országhoz hasonlította. Igazi nagy vihar van, ami átalakítja az eddigi rendet és „port fú a szemekbe”. Ebben a viharban a nemzet hajóját biztonságosan kell vezetni – szögezte le a kormányfő.

A miniszterelnök szerint a húszéves világkapitalizmus első nagy megroggyanásának korszakát éljük. A kapitalizmusnak nincs vége, de a teljesen magára hagyott, államtalanított piac egy időre eltűnik a színről és ezt nincs okunk bánni – vélekedett a pártelnök. Az Egyesült Államokból kiindult pénzügyi válság az egész világot – köztük olyan, korábban egészséges országokat is, mint Magyarország – megfertőzi. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban bankokat államosítanak, amire emberemlékezet óta nem volt példa – tette hozzá Gyurcsány.

A pénzügyi válság olyan, mint az árvíz: előre védekezni kell ellene – fogalmazott a pártelnök. Szerinte kormánya ezt tette: csökkentette az ország sebezhetőségét. Az elmúlt két évben a magyar gazdaság védműveit, gátjait megerősítettük, létrehoztunk egy erősebb országot, ezért álljuk most jól a vihart. A mostani föladat elhárítani a fenyegető veszélyt és utat mutatni. Ehhez viszont nem vitára, hanem összefogásra van szükség. A magyar bankrendszer továbbra is erős. Egyetlen betétesnek sem kell Magyarországon izgulnia – igyekezett megnyugtatni a betétek tulajdonosait.

Nyáron kezdődött a költségvetés tervezése és most már más a helyzet, mint akkor volt. Az államnak csökkentenie kell függőségét a hitelezőktől. A tervezettnél kisebb hiánnyal kéne az államháztartási hiányt finanszírozni és ennek érdekében csökkenteni kell a kiadásokat – fejtegette a miniszterelnök. Azt ígérte: három százalék alatt lesz a költségvetési hiány.

Gyurcsány szerint most mindenkinek a gáton és/vagy a fedélzeten a helye és nemzeti összefogásra van szükség. A magyar kormány nemzeti csúcs összefogását kezdeményezi, melynek a miniszterelnök elképzelése szerint résztvevője lenne a köztársasági elnök, az összes frakcióvezető, a parlamenti bizottságok elnökei, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői is.

Beszéde végén a kormányfő azt kérte a magyar nemzet minden tagjától, hogy a pártoskodás fölé emelkedve a haza egészét szolgálja. „Mind az Amerikai Egyesült Államokban, mind Európa más országaiban beavatkozik az állam" – hangsúlyozta Veres János pénzügyminiszter, a párt elnökségi tagja. Ő is igyekezett a betéteseket megnyugtatni: betéteik biztonságban vannak. Szerinte az ország érdeke az adócsökkentési javaslat visszavonását kívánja és a kormány a visszavonást képes megtenni. Nem pártpolitikai érdekeket, hanem Magyarország érdekeit kell most szem előtt tartani. Meg kell erősödnie a pénzpiacok bizalmának. Nemzeti konszenzussal kell elérni Magyarország gyors fölzárkózását – csatlakozott kormány- és pártbéli fölötteséhez Veres.

„Kedves barátaim, kedves elvtársaim!” – kezdte ezzel a formulával hozzászólását Vitányi Iván országgyűlési képviselő, a párt volt választmányi elnöke. Szerinte a válságra lehet készülni, de fölkészülni soha. Marxnak és Kondratyevnek köszönhetően tudni, hogy válságok időről-időre kialakulnak, de hogy pontosan mikor, az kiszámíthatatlan. A válságra egy lehetséges válasz a diktatúra, „de mi nem akarunk diktatúrát” – tette hozzá. A veterán politikus is a széleskörű összefogás mellett érvelt. Főleg az SZDSZ-szel kell szerinte megegyezni, mert „a felelősség szempontjából koalícióban vagyunk a liberális párttal, és ezt nekik is tudni kell”.

© Stiller Ákos

Lendvai Ildikó frakcióvezető és elnökségi tag némi önkritikát gyakorolt azzal a kijelentésével, miszerint „volt felelősségünk” 2006-ban, abban, hogy az ország helyzete olyan lett, amilyen. Szerinte a politikában van ideje a versenynek és az együttműködésnek is; most ez utóbbinak jött el az ideje. Fájni fog a kiadáscsökkentés – tette hozzá –, de kiadást kell csökkenteni. Át kell írni a költségvetést. „Nem lehet olcsón megúszni.” Lendvai úgy vélte: a munkahelyteremtés helyett fölértékelődik a munkahelymegőrzés szerepe.

Az MSZP alelnöke, Hiller István hosszú történelmi okfejtést adott elő. 1643-ban már huszonöt éve folyt a harmincéves háború. Az egymást utáló Habsburgok és a Bourbonok egyaránt a másikat tették felelőssé a háborúért, s bár mindkét félnek elege volt a háborúból, oly nagy volt a felek közti gyűlölet, hogy sokáig még tárgyalni sem voltak hajlandóak egymással. Ennek ellenére 1648-ban létrejött a vesztfáliai béke, ami utóbb másfél évszázadra biztosította Európa békéjét és stabilitását. „Arra kérjük a másik oldal utálkozóit, hogy fejezzük be az utálkozást” – fogalmazott az oktatási és kulturális miniszter. Hiller egy, a spanyolországi Moncloa-paktumhoz hasonló egyezmény megkötésére is utalt. 

A gazdasági helyzetre rátérve a párt alelnöke azt mondta: az elmúlt napokban látottak csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az állam szerepe megváltozott, s a kis állam-nagy állam vitát a történelem fölülírta: felelős államra van szükség. Az emberek jog-, lét- és közbiztonságot várnak – s ezt az állam kell, hogy nyújtsa nekik.

Nem áll-e fönn annak veszélye, hogy a jog-, lét- és közbiztonság a szabadság rovására megy? – kérdezte a hvg.hu Hiller Istvántól. A miniszter úgy reagált: „Egyáltalán nem. Az emberek szükségét érzik annak, hogy a biztonságot az állam próbálja meg minél teljesebben garantálni.” A hvg.hu azon fölvetésére, hogy ezek szerint a kis állam-nagy állam vitát a történelem mégsem írta fölül és az MSZP a nagy állam mellett teszi le a voksot, Hiller azt mondta: „Egy olyan államkép alakul ki, amely képes megvalósítani a maga elé kitűzött célokat. A rendszerváltás után jelentős decentralizáció történt Magyarországon, ami helyes. Két évtizeddel a rendszerváltás után senki sem utalhat a rendszerváltás előtti időkre, nem adekvát az összehasonlítás.”

Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő a kórushoz csatlakozván szintén az eddigi kapitalizmus végéről beszélt. Azt még nem tudni, hogy az új kapitalizmus milyen lesz. Figyelemreméltó színfoltja volt Tabajdi beszédének a következő részlet: „Suchman Tamás barátom kisegített egy Pál apostol idézettel. ’Mi, erősek pedig tartozunk, hogy az erőtlenek gyengeségét gyámolítsuk, s ne önmagunknak kedvezzünk.’ Ezt üzenem az unió gazdag országainak, a szegényebb országok, így Magyarország iránti szolidaritásban, de ezt üzenem a magyarországi gazdagoknak is, hogy most még fontosabb részükről az áldozatvállalás és szolidaritás a sebezhetők, a szegények, a bérből és fizetésből élők irányába.”

„Azok, akik naponta öltöznek piros-fehér-zöldbe, akik magukat a magyarság letéteményeseinek tartják, annak a politikai erőnek nem ártana, ha most félretenné a pártoskodását. Nincs az unió másik 26 államában még egy olyan állam, ahol kormány és ellenzék vállvetve ne fogna össze a válságkezelésben” – kapta meg Tabajditól a Fidesz a magáét.

Gyurcsány Ferenc vitazáróját követően a kongresszus három tartózkodással – s nem egyhangúan, mint ahogy az több helyen is megjelent – elfogadta a kongresszusi állásfoglalást.

A sokak által Gyurcsány fő pártbéli ellenlábasának tartott Szili Katalin nem szólalt föl a kongresszuson. Erről a házelnök így nyilatkozott a hvg.hu-nak: „Ha fölkérést kaptam volna arra, hogy szólaljak föl, megfontoltam volna, de nem kaptam.” Hozzátette: hogy miért nem kapott, az nem tőle kellene megkérdezni. A pártelnöknek a nemzeti csúcsra vonatkozó javaslatát Szili így kommentálta: „Én nem mától folytatom a konszenzusos politikát. Amióta házelnök vagyok, mindig azt tartottam szem előtt, hogy miképp tudunk kölcsönös engedményeken alapuló kompromisszumot teremteni. Ha ez a kongresszus fő üzenete, az a szívemből szól.”

Szegő Péter