© Dudás Szabolcs

Míg a tavalyi szezonban a Salamon-szigetek, Wisconsin és Malajzia volt a sláger, az idén Brisbane és Florida került sorra. Mindez nem a tehetős világjárók kedvének a változásáról tanúskodik, hanem a felbukkanási helyükről elnevezett influenzavírus-törzsek érkezésének az előrejelzéséről. Az Egészségügyi Világszervezet 122 nemzeti influenzacentrum jelentései alapján évente kétszer - februárban az északi, szeptemberben a déli félteke lakosainak immunizálására - határozza meg, hogy a következő szezon oltóanyaga melyik három vírustörzs ellen védjen. Az előttünk álló 2008-2009-es szezonra a mindig két A és egy B típusú vírus antigénjét tartalmazó vakcina mindhárom összetevőjét lecserélték, ám ez nem jelenti azt, hogy a szokásosnál erősebb járvány várható.

"Lehetetlen előre megmondani, hogy a szezonális influenzában sokan vagy kevesen fognak-e megbetegedni. Éppen ezért a járványügyi szakemberek azt ajánlják, hogy a 65 évesnél idősebbek és a krónikus betegségekben szenvedők oltassák be magukat" - tanácsolta Jakab Zsuzsanna, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) igazgatója. Az EU közegészségének első számú őre szerint a leginkább veszélyeztetettek háromnegyedét melegen ajánlott immunizálni, ezt az arányt eddig csak a hollandok és a britek érték el, de a franciaországi adatok is megközelítik e kívánatos mértéket. Magyarországon az arány 33 százalékos, vagyis csupán a rizikócsoport minden harmadik tagja oltatja be magát. Ehhez igazodik a központi ellátmány is: a háziorvosok évente 1,3 millió adag - kizárólag hazai forrású, az Omninvest Kft. által gyártott - influenza elleni vakcinát kapnak meg térítésmentesen. Ennek a 80-90 százalékára van jelentkező, s további 50-60 ezer, zömében külföldi gyártóktól származó adagot váltanak ki a megelőzés hívei a patikákban. A kockázati csoportba nem soroltak mintegy 300 forintos tb-támogatással, 1-2 ezer forintos összegért juthatnak hazai, illetve külföldi influenza elleni oltáshoz. A nem ingyenes vakcina beadása pénzbe is kerül; a tarifát a háziorvosok lényegében szabadon állapíthatják meg.

A szezonálisnak mondott helyi járványok legfeljebb a lakosság néhány százalékát kényszerítik orvoshoz (tavaly mintegy negyedmillióan mentek meghűléses tünetekkel a rendelőkbe), ám a rettegett világjárvány - olyan, mint 1918-ban a spanyolnátha vagy 1968-ban a hongkongi vírustörzs megjelenése volt - több millió halálos áldozatot is szedhet világszerte, s akár 5 százalékkal is csökkentheti a GDP-t, ami Magyarországon mintegy 1300 milliárd forint veszteséget jelentene. A nemzetközi szaksajtó valószínűségi számításai szerint az utóbbi száz év adatait alapul véve 25 százalékos annak a valószínűsége, hogy egy világjárvány, úgynevezett pandémia tíz éven belül felüti a fejét. Éppen ezért az ECDC azt szorgalmazza - erősítette meg Jakab Zsuzsanna a HVG-nek -, hogy évről évre minél többen oltassák be magukat. Ráadásul "aki beoltatja magát, nemcsak a kellemetlen betegséget kerülheti el, hanem a vészterhesebb időkre is gondolva jó szolgálatot tehet a vakcinagyártóknak, akik fent tudják tartani a kapacitásaikat" - hívta fel a figyelmet egy kevéssé ismert összefüggésre az ECDC igazgatója. A világ oltóanyag-gyártási kapacitása ugyanis évi mintegy 350 millió adag, s megfelelő kereslet híján ennek csupán valamivel több mint egyharmada van kihasználva. Márpedig egy új vírustörzs elleni védőoltás előállítása fél évbe is beletelhet, így nem nehéz kiszámolni, hogy világjárvány esetén a Föld 6,5 milliárd lakosa közül hánynak jutna belőle.

Azt csupán remélni lehet, hogy egy nagyobb influenzajárvány esetén összehangoltabb lesz a hazai egészségügyi kommunikáció, mint ami a pneumococcus elleni oltást övezi. Az idehaza évi néhány tucat esetben súlyos következménnyel járó, maradandó károsodást, agyhártyagyulladást okozó, tízezerszám enyhébb lefolyású felső légúti megbetegedést előidéző pneumococcus baktérium elleni védekezés mindenekelőtt újszülötteknek és 2 éves korig ajánlott. Ennek ingyenes, kötelező korosztályos oltássá tételét ígérte meg áprilisi távozásakor Horváth Ágnes egészségügyi miniszter - jóllehet a korábban megszületett kormánydöntés még arról szólt, hogy az idén 2 milliárd forint értékű oltóanyagot vásároljon meg az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet. (Az összes gyermekkori oltást, miként az influenza ellenit is, összesen évi mintegy 3 milliárd forintért az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az ÁNTSZ szerzi be.) Mivel az immunizáláshoz kortól függően három-négy adag vakcinára is szükség van, a beszerzett 160 ezer ampulla mintegy 40-50 ezer kisgyermeknek elegendő, holott a 2 év alatti korosztály teljes létszáma 200 ezres.

A gyermekorvosok az ÁNTSZ kérésére összeírták azokat a pácienseiket, akik a nagy kockázatú csoportba tartoznak - például immunhiányosak, koraszülöttek -, mivel nekik kell elsőként megkapniuk a térítésmentes oltóanyagot. A többiek előjegyzés alapján kérhetnek időpontot - válaszolták a HVG kérdésére az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban. A jelenleg ismert minisztériumi ütemterv szerint 1 éves korig ingyenesen, 1-2 éves kor között az egészségügyi rizikócsoportba tartozók szintén ingyenesen, 2-5 éves kor között a rizikócsoportba tartozók 70 százalékos társadalombiztosítási támogatással kaphatják meg az oltást, amely valamennyi csecsemő számára csak 2010-től válik kötelezővé. A védelem költséghatékonyságát nagyban növeli, hogy az apróságok oltása a nagyszülők pneumococcus okozta, tüdőgyulladással végzetessé váló megbetegedésének az esélyét is egyharmadára csökkenti.

GÁTI JÚLIA