Az RHI története

Az intézet jelenleg a főváros XXII. kerületében lévő Kápolna utcában működik. A katolikus Legszentebb Üdvözítő Nővérek rendje 1923-ban kezdte el a beteg gyermekek ápolását. Az államosítás után, 1950-ben a nővérek többségének távoznia kellett, vagy civil ápolóként folytathatták tevékenységüket. A Kápolna utcai intézet húsz évig gyermekotthonként működött. 1970-ben egyesítették az azonos tevékenységet folytató Nagytétényi Állami Gyermekotthonnal.

Pénzügyi visszaélések, elhibázott munkaügyi és szakmai döntések, vezetetlenség - állítólag ezek keserítik a Reménysugár Habilitációs Intézet (RHI) dolgozóinak és lakóinak életét. Az otthon vezetője minden kritikát visszautasít, és annak tulajdonítja a vádakat, hogy a szülőkkel nem talált közös hangot. Ez másnak se lehetett könnyű, mert az RHI-nak 10 év alatt 10 igazgatója volt. 

Az intézet, amely halmozottan sérült, magukról gondoskodni képtelen embereknek ad otthont, tavaly  ünnepelte létrehozásának 85. évfordulóját. Az örömbe azonban üröm vegyült, mert az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) december 29-én vizsgálat megindítását kérte a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól, hogy tisztázza, valóban történtek-e jogszerűtlenségek és szakszerűtlenségek az intézményben. Mindezen túl az érdekvédelmi szervezet sérelmezte azt is, hogy az RHI igazgatója, Gyene Piroska megkísérelte eltávolítani a helyi szakszervezeti vezetőt. Erre ugyan még információink szerint nem került sor, de a fegyelmi eljárását már megindították.

Az EDDSZ egyébként nem csak a tárcát kereste meg a panaszával, hanem a munkavédelmi felügyelőséget is, amely – tájékoztatásuk szerint – többször is folytatott vizsgálatot az RHI-ban. Ezt egyébként elismerte az intézmény vezetője, aki szerint a létszámgondok és táppénzek miatt felgyülemlett múlt évi szabadságok miatt figyelmeztetést kaptak a felügyelőségtől. Gyene Piroska a minisztérium által jóváhagyott ápolói, gondozói és fejlesztői létszámbővítést tartja megoldásnak.

Ez azonban a jelek szerint nem valósult meg, mert a szerkesztőségünkhöz került névtelen levelek egyike a munkavállalók nehéz helyzetéről szól, továbbá arról, hogy nem csak a dolgozók, hanem azok, akiknek hozzátartozója bent lakik, sincsenek könnyű helyzetben, mert Gyene megfenyegette őket, miszerint ha beszélnek az intézetben meglévő problémákról, akkor gyermekeiket az utcára teszi.

Egy másik névtelen levél szerint az intézményben sorozatosak a gondok és a törvénysértések, a minisztérium illetékesei mégsem tesznek valamit ezek megszüntetésére. A levél írói úgy vélik, ennek oka vagy az, hogy esetleg privatizálni akarják az intézetet, ami könnyebb lehet, ha működésképtelenné teszik, „vagy talán a tárca illetékesei nem merik felvállalni azt, hogy Gyene [tavalyi] kinevezése rossz döntés volt”.

Az igazgatónő bírálói firtatják az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége – amelynek korábban elnöke volt Gyene – Támogató Szolgálatának (TSZ) adott állami pénzek sorsát. A TSZ azoknak a szülőknek nyújt segítséget, akik nem képesek önállóan gondoskodni gyermekükről, s a szolgálat az elvégzett tevékenységről az állam felé számol el. A Reménysugárban azonban állítólag a szülői névjegyzék, nem pedig a valós teljesítés alapján jelentették le tavaly a támogatást igénybe vevőket, és vették fel az államtól a pénzt. „Erről a szülők többsége nem tud, a másik része pedig nem mer lépni, mert a fenyegetés beváltásától fél” - szól a névtelen levél. Az hvg.hu megkereste a Magyar Államkincstárt, ahol csak annyit mondtak, egyelőre nem vizsgálódnak az ügyben.

Az anonim panaszosok megemlítik a levelükben, hogy a lakók zsebpénzéről nincs korrekt elszámolás, illetve nehezményezik, hogy az igazgatónő jutalmat kapott. Gyene bevezette a 8 órás munkarendet a 12 órás műszak helyett, ami jelentősen csökkenti a dolgozók keresetét, és - állítják a levélírók - nincs hozzá elég ápolószemélyzet. Ezt a problémát úgy hidalta át Gyene, hogy szakképzetlen embereket vett fel ápolónak. Kérdés, hogy az új képzetlen dolgozók fel tudják-e majd ismerni a krízishelyzeteket, miből fogják megérteni, hogy mit kell tenni azzal az ápolttal, aki beszéddel nem, csak jelekkel képes kifejezni fájdalmát – hangoztatják a levélírók.

Ennél jóval konkrétabb dolgokat sorakoztat fel az RHI 2007-re vonatkozó belső ellenőri részjelentése, amely szerint ebben az évben mintegy 48 millió forintot feleslegesen fizettek ki. Az azonban fontos, hogy a dokumentum éppen a Gyene előtti időszakról szól, és már az igazgatónőnek készült. A problémákat tehát már ismerhette. Az ellenőrzés során megállapították, hogy az intézet szabályzatai elavultak, nincs aktuális szervezeti és működési szabályzat, és a hozzátartozó intézeti tevékenységet teljes körűen meghatározó – beruházási és fejlesztési – szabályzatok is hiányoznak.

„A tevékenységet kapkodás, hatástanulmányok hiánya, szükségtelen kiadások és fedezetlen kötelezettségvállalás jellemzi.” Példaként szerepel, hogy egyes, cégekkel kötött szerződésekben foglalt feltételek teljesítésének igazolása, és ez alapján a kifizetések nem megalapozottak. A konyhai gépészeti berendezések pedig nem a kivitelező vállalásának megfelelő típus szerint lettek leszállítva, ami azzal járt, hogy a főzést a régi gázzsámolyon kellett megoldani. A mintegy 80 millió forintba került klíma szintén nem működött megfelelően sem a konyhában, sem az ápoltak szobáiban.

A néhány évvel ezelőtt átadott, XXII. kerületi modern épületet, úgy látszik, már ki is nőtték, mert egy építészeti irodának mintegy 2,5 millió forintot fizettek ki a további beruházáshoz készített látványtervekre, holott az RHI-nak épület beruházási kerete nincs. Emellett 2007-ben 18 millió forintért „több olyan nagy értékű tárgyi eszköz – kádliftek, műszer kocsik pl. – beszerzés történt, amelyet valójában jelenleg sem használnak az ápolási dolgozók” - szól a jelentés.

A pénzszóráson túl – garanciálisan javítható készülékek szervízeléséért fizetés, gyesen lévő dolgozó mobilszámlájának rendezése – vélelmezhetőnek tartotta, hogy az intézet törvénysértő módon biztosított szolgalmi jogot az RHI kezelésében lévő, a Magyar Állam tulajdonát képező telekre, amelyen egy társasház épül. Az állami vagyonról szóló törvény szerint az RHI-nak nem volt erre lehetősége.

Mindezt tetézik az igazán fontos, a fogyatékosokkal való bánásmódhoz kapcsolódó panaszok, immár újra a Gyene-érára vonatkozóan. A szerkesztőségünknek címzett levelek ezen a téren azt hozzák fel, hogy Gyene Piroska előtérbe helyezte a fejlesztést, holott a lakók többségénél nincs erre lehetőség. Az igazgatónő erre tavalyi megkeresésünkkor azt mondta, hogy nagyobb fokú önállóságot szeretnének elérni – például a tisztálkodásban vagy az öltözködésben – az ápoltaknál.

Az intézetben felmerült problémákról megkérdeztük a fenntartót és felügyeleti szervet, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot. A tárca szóvivője, Nothoff Ingrid azt mondta, vizsgálatot indítottak. A részleteket később ígértek, de mindeddig nem szolgáltak vele.

A vizsgálat információink szerint csak abból állt, hogy az RHI vezetőjétől kértek egy igazoló jelentést arról, hogy minden rendben van. A Kápolna utcai épületben azonban a tárca részéről senki sem jelent meg, hogy személyesen győződjenek meg a dolgok állásáról.

A fenntartó minisztérium eljárásának a hátterében a nevüket mellőzni kívánó dolgozók szerint az állhat, hogy nem érdekelt az általa kinevezett Gyene felelősségre vonásában.