Közel a megállapodás a kampányfinanszírozás reformjáról – állítják a pártok. Efféle kijelentések az elmúlt két és fél évben nemegyszer elhangzottak már, hogy aztán kölcsönös vádaskodások közepette eredmény nélkül záródjanak a pártközi egyeztetések. Ezek mégsem voltak fölöslegesek. Néhány alapelvben – legyen rövidebb a kortesidőszak, vezessék be a kampányszámlát, korlátozzák a kormány és a helyhatóságok önreklámjait – ma már minden jelentős politikai erő egyetért.

Politikai tevékenységre költött pénz 2004-ben (millió forint)*

* A választási években a politikai tevékenységre költött pénz többsége kampánykiadás

Forrás: pártmérlegek

A kulcskérdés azonban a kampánykeret és a politikai reklámok tilalma. A gazdasági válság okán a Fidesz mindössze 100 millió forintot engedne költeni az idén nyári európai parlamenti választáson (most nincs semmiféle határ), s a költekezést azzal is fékezné, hogy a kereskedelmi médiumokban nem engedné a politikai hirdetéseket. Az utóbbi korlát gyakorlatilag a két nagy televíziónak és a plakátcégeknek szól, hisz főleg azok vitték a pénzt az elmúlt választásokon, de a sajtót és az online lapokat is érintené (erről számos példa, adat található a HVG munkatársa, Juhász Gábor Pénzképviselet – Pártkasszák titkai című könyvében).

Az ötlet első ránézésre remek: a legdrágább médiumok kizárása olcsóbbá teszi a kampányt. Biztosra vehető azonban két következmény. A közmédiumokra nagy nyomás nehezedik majd a pártok részéről, hogy - „pótlandó” a fizetett politikai hirdetéseket - olcsón vagy ingyen adjanak reklámidőt nekik. Az utóbbi esetben ráadásul elöntik majd a köztévéket és a rádiót a politikai szózatok, hiszen minden indulásra jogosult párt joggal követelhet azonos feltételeket magának (2004-ben 7 ilyen szervezet volt, az induláshoz 20 ezer ajánlás összegyűjtése szükséges).

Mindez meglátszik majd a műsorrenden is: egymást érik majd a szinte kötelező vitaműsorok. A kampányköltség egy része így egyszerűen átkerülne a közmédiumokhoz, gyakorlatilag a M1-hez és a MR1-Kossuth Rádióhoz.

A korteskedésre szánt pénzből ugyanakkor jócskán juthatna a kereskedelmi médiának is. Ilyen-olyan pártközeli szervezetek, állampolgári csoportosulások minden különösebb álcázás nélkül kampányolhatnának, legfeljebb nem saját listájukat ajánlanák, hanem valamelyik pártot támadnák. E szervezetek ma minden korlátozás és elszámolási kötelezettség nélkül korteskedhetnek: mint 2006-ban – például a Magyar Vizsla című kiadvány kapcsán - kiderült, specialitásuk a negatív kampány.

hvg