Csak a másodrendű és a harmadrendű vádlott jelenlétében tudott tárgyalást tartani június 18-án Vasvári Csaba bíró a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A Csányi Sándor OTP-vezér ellen elkövetett zsarolási ügy elsőrendű vádlottja, Kökény Tibor orvosi vizsgálatra hivatkozva nem jelent meg a tárgyaláson.

A tárgyalás a vádirat ismertetésével kezdődött, az ügyész, Horváth László elmondta, hogy a másodrendű vádlott, Lőrincz András cége, a Sámson Holding Kft. anyagi vitában állt az OTP-vel. A nézeteltérés jogi útra terelődött, a pert a Sámson Holding jogerősen elvesztette. Emiatt zsarolta meg Lőrincz András a pénzintézet elnök-vezérigazgatóját.

A zsarolás alapját a Bank Centerrel kapcsolatos információk képezték, amelyek alapján még az adóhivatal munkatársai 2000-ben feljelentés tettek, igaz, végül eljárás nem lett az ügyből. Ebben az időben az APEH-ban dolgozott elnöki tanácsadóként és részt vett az ingatlan apportálása kapcsán folytatott vizsgálatban Gubuznai Zoltán, akit a zsarolási ügy vádirata szerint Lőrincz megkeresett. Vele a visszaélésgyanús ügyről többször is tárgyaltak.

Lőrincz egyébként 2007. november 21-én találkozott Dunakeszin Kökény Tiborral, majd november 29-én a Pólus Centerben lévő internetes kávézóból küldte el Kökény az első zsaroló e-mailt – a Bank Center néhány dokumentumával együtt – Csányi Sándornak, és a megadott időpontig 50 millió euró átadását követelte. Mivel a pénz nem érkezett meg, másnap újabb e-mailt továbbítottak egy Dunakeszin lévő kávézóból a bankvezérnek. Ám ez a küldemény sem érte el hatását, így december 3-án ismét megzsarolták Csányit. Az OTP Bank biztonsági igazgatója ezután tett a hatóságoknál feljelentést.

A vádhatóság súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt emelt vádat, Lőrinczcel szemben felbujtóként, Gubuznai Zoltán ellen pedig bűnsegédként. Mivel a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a harmadrendű vádlottnál megtartott házkutatás során két Flóbert-pisztolyt és töltényeket is találtak, az ügyészség vele szemben lőszerrel és lőfegyverrel való visszaélésért is vádat emelt. Kökény Tibor vonatkozásában sem a vádiratot, sem a vádat nem ismertette Horváth László ügyész.

Lőrincz András prejudikációnak mondta a vádat, Gubuznai Zoltán pedig tagadta, hogy a terhére rótt bűncselekményt elkövette volna. Mivel egyikük sem kívánt vallomást tenni, Vasvári Csaba bíró felolvasta a nyomozás során tett vallomásaikat. Ezekben arról számolt be, hogy valóban volt egy vitás ügylete az OTP-vel, és amikor bevitte az ehhez kapcsolódó anyagokat a pénzintézet első emberének, találkozott ugyan Csányival, de érdemben nem beszélt vele.

Állítása szerint az ügy hátterében az lehet, hogy kidolgozott egy olyan hőszivattyút, amelynek használatával jelentős energia-megtakarítást lehet elérni, s ez sértette a gázszektor érdekeit, mert jelentős bevételtől estek volna el. Igaz, Lőrincz vallomásában nem tudta megmondani, milyen érdekeltsége lehet az OTP-nek a gáziparban. Megjegyezte: Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt is tájékoztatta a találmányról, és arról tájékoztatták őt, hogy szakértőt fognak számára kijelölni, akivel egyeztethet majd. Hozzátette: a másik két vádlottat ismeri, a zsaroló leveleket pedig nem látta. Ugyanakkor – mint a bíró felolvasta – a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai Lőrincz autójában találtak egy pendrive-ot, amelyen rajta volt az az e-mail, ami Kökény Tibornál is előkerült.

Gubuznai Zoltán esetében szintén a nyomozás során tett vallomásait ismertette a bíró. A nyomozók előtt a férfi úgy nyilatkozott, hogy irreálisnak tartja az egész zsarolási ügyet, Kökény Tibort nem ismeri. Lőrincz Andrással még 1999-ben ismertették össze. Tudott arról, hogy perben áll az OTP-vel, illetve Lőrincz tudott arról, hogy a Bank Center vizsgálatának idején ő az APEH-nál dolgozott, s a bankárügyről többször is beszéltek.

Az anyagot látta is Lőrincz András Népszínház utcai irodájában, de nem ő adta neki. Megjegyezte: otthonában is dolgozott a dokumentumon, de soha senkinek nem bocsátotta a rendelkezésére. Az adóhivatalban több példány is volt a vizsgálat anyagából és a feljelentésből, amelynek megtétele után egyébként nem sokkal az APEH-ban átszervezések történtek, s az osztály megszűnése miatt az ő munkaviszonyát is megszüntették. Gubuznai a nyomozó hatóságnak elmondta, úgy tudja, hogy Lőrincz András az anyagért 10 millió forintot kapott az MSZP-től.

Azt elismerte az NNI kollégái előtt, hogy a bankárügyről 2002-ben készített egy összefoglalót korábbi kollégájával, Stotz Gyulával együtt, amelyet az arra – más ügyekkel együtt – megbízást adó Kapolyi Lászlónak, a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetőjének adott át. Ez egyébként – mint anno a megfigyelési ügy kapcsán a hvg.hu is megírta – Keller Lászlónak továbbítottak volna – állításuk szerint –, de a közpénzügyi államtitkár nem tartott rá igényt, mondván, megvan már neki.

Az Allied-ügy

Gubuznai Zoltán az elsőrendű vádlottja az Allied Investment ügynek, amelyben sikkasztás a vád. Az elvileg az OTP privatizációjára alakult, de attól elesett cég 1994 és 1998 között működött. Az Allied – a nyomozó hatóság szerint – 1996-tól olyan pénzügyi tevékenységet folytatott, amely tiltott pénzgyűjtésnek számított: 4-6 százalékos hozamígérettel úgy vettek át pénzt az ügyfelektől, hogy szerződésben rögzítették volna, milyen ügyletekbe fektetik a milliókat. A tárgyalás 2004-ben kezdődött és már háromszor indult újra, ám egyelőre nincs kilátásban az első fokú ítélet sem. Gubuznai a zsarolási ügy kapcsán tett írásos vallomásában egyébként megemlítette, hogy az Allied működéséről időben tájékoztatta a hatóságokat.

Vasvári Csaba bíró ezután Gubuznai több oldalas írásos vallomását is felolvasta. A harmadrendű vádlott ebben hangsúlyozta, hogy Kökény Tibort nem csak hogy nem ismeri, hanem amikor szembesítették őket, akkor az elsőrendű vádlott is erről nyilatkozott. Ebben a vallomásában is az szerepelt, hogy a Bank Center apportálása kapcsán felmerült az adóelkerülés gyanúja, emiatt tettek feljelentést. Ezt az adóhivatal Kiemelt Adózók Igazgatóságán első körben elutasították, majd miután panasszal éltek, az ügy hirtelen elaludt. Gubuznai az általa írtakban felhozta azt, hogy több botrányt – mint a hosszú bájtok éjszakájának nevezett adatmentéses ügyet vagy az APEH-nál felmerült jogosulatlan adatkezelést – alaptalanul kötötték a nevéhez. Ezek miatt nem is indult ellene eljárás, sőt, jogerősen felmentették őt abban az ügyben is, amely Keller László feljelentése alapján indult kilenc APEH-tisztviselő, többek között őellene. Megemlítette, hogy ennek az eljárásnak is része volt a Bank Center.

Gubuznai a lőszerrel és lőfegyverrel való visszaélés kapcsán a nyomozóknak beszámolt arról, hogy a Flóbert-pisztolyok édesapjáé voltak, egy fémkazettában tartotta őket a töltényekkel együtt – de csak apja emléke miatt.

A bíró végül bejelentette, hogy a tárgyalást október 22-ére napolja el, s arra megidézi az OTP Bank biztonsági igazgatóját, Jakab Gézát is, aki a zsarolás miatt a feljelentést megtette. Emellett megjegyezte, megkeresi Kökény Tibor kezelőorvosát is, hogy tisztázzák, mikor egyeztették a vizsgálat időpontját, s az halasztható lett volna-e. Emellett elrendelte elmeorvos szakértő kirendelését a másodrendű vádlott, Lőrincz András beszámíthatóságának megállapítása miatt.