szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Fidesz nemmel szavazott az új Ptk.-ra és annak felülvizsgálatát is ígére, nehezményezve a jövő májusi hatálybalépés tervezett határidejét.

Hétfőn szavazott a parlament az új Polgári törvénykönyvről (Ptk.), amely a kormány tervei szerint jövő év májusában lépne életbe – bár a hatálybalépés pontos időpontjáról majd csak várhatóan novemberben dönt az országgyűlés. A jogszabályt 191 igen, 168 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadták el: az MSZP-frakció, hat SZDSZ-es képviselő és a fideszes Kubatov Gábor szavazott igennel, nem támogatta a törvény elfogadását a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ-es képviselők többsége és a volt MDF-es politikusok. Az SZDSZ-es nemet annak a módosító indítványnak a az elfogadása generálta, amely végül kizárta az örökbefogadók köréből a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőket. Erre a módosításra egyébként a kódexre nemmel szavazó Fidesz és KDNP is támogatta.

Utóbbiak azonban nem elégedettek az új Ptk-.val, s az a nyilatkozat is elhangzott a Fidesz háza táján szeptember első felében, hogy „kormányzati pozícióban a Fidesz felülvizsgálja a rendelkezéseket”. Márpedig a legnagyobb ellenzéki párt kormányzati pozícióba készül.

© Stiller Ákos

„Egyelőre egy érvényes, de még nem hatályos törvényről beszélünk, amely véleményünk szerint alkotmányossági szempontokból is aggályos” – mondta lapunknak Répássy Róbert. A fideszes politikus szerint a kormány által május 1-re tervezett hatályba lépés, vagyis a nyolchónapos felkészülés nem elég a jogalkalmazóknak, ráadásul részlegesen lépnek életbe a jogszabály különböző fejezetei. „Más országokban erre éveket hagy a jogalkotó”- tette hozzá, példaként említve Hollandiát. A hatályba lépésről döntő törvény egyébként – a tervek szerint – csak novemberben kerül a parlament elé, s addig még Sólyom Lászlónak is el kell látnia kézjegyével a jogszabályt.

„A tagnapi parlamenti szavazás ellenére a sem a szakmai, sem a politikai vita nem jutott még nyugvópontra” – mondta Répássy Róbert az új Ptk-ra utalva, s azt is hozzátette: a bíróságok már most jelezték: 2011 előtt nem tudnak felkészülni annak alkalmazására. „Azok is elégedetlenek, akik a kilencéves előkészítő munkában részt vettek”- hangsúlyozta.

Fidesz azt mondja: a kormánynak azért olyan a májusi 1-jei időpont, mert az valójában a polgári törvénykönyv hatálybalépésének 50. évfordulója, így a véleményük szerint nem szakmai, sokkal inkább presztízs szempontok döntöttek a rövid határidő mellett. A politikus azt is elmondt lapunknak, hogy számos módosító indítványt nyújtottak be, s abból néhány be is került a most elfogadott törvény szövegébe, de "ezek csak nüansznyi dolgok voltak, nem a lényeges kérdések".

Magánjog, méltóság, a gyengébbek fokozott védelme

A közel 1200 paragrafusából álló Ptk. a legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabály lett elfogadásával. Tervezett hatálybalépéséig nyolc hónapja maradt a jogászságnak és az ország lakosságának, hogy felkészüljön a megváltozott szabályozásra.
   
A fél évszázada elfogadott, és azóta több mint százszor módosított Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot - amely eddig külön törvényben kapott helyet -, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot.
   
Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme. Hatályát a jogszabály első szakasza így határozza meg: "Ez a törvény állapítja meg a személyek mellérendeltségén és egyenjogúságon alapuló személyi, vagyoni és családi viszonyaira vonatkozó alapvető szabályokat". 
  
A sajtó-helyreigazítási perekkel kapcsolatos szabályok egyértelművé teszik, hogy ha hivatalos, nyilvános eseményről tudósít a sajtó, és megjelöli a forrást, valamint megfelelően idézi az elhangzottakat, akkor nem vonható felelősségre azért, mert az általa idézett személy másra dehonesztálót mondott.
   
Vékás Lajos akadémikus, a kodifikációs főbizottság vezetője korábban elmondta: a jelenleg hatályos, több mint százszor módosított Ptk. 1953 és 1959 között készült, nemzetközi viszonylatban nem számít réginek. A francia polgári törvénykönyv kétszáz éves, a német pedig száz. Ugyanakkor az említett országokban azóta nem ment végbe olyan mélyreható változás, mint Magyarországon az elmúlt fél évszázadban, például a tulajdonjog területén az államosítással, majd a privatizációval.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Házasodni és elválni is egyszerűbb lesz 2010-től

Házasságot kötni és elválni is egyszerűbb lesz, személyiségi és fogyasztói jogainkat pedig hatékonyabban érvényesíthetjük 2010-től, ha az Országgyűlés ma elfogadja a Polgári törvénykönyv módosításait. A új Ptk.-ra több mint tíz évet kellett várni.