Farkas István kifejtette: egy állami kvótakezelő intézmény felállítására tettek javaslatot a készülő klímatörvény tervezetben, amelynek keretében az átlagosnál kevesebb hagyományos energiát fogyasztók szabadon értékesíthetik el nem használt kvótáikat a szén, földgáz illetve kőolaj alapú erőforrások „túlfogyasztóinak”.

A lakosság ilyen típusú energiafelhasználását egy bankkártyához hasonló rendszer segítségével követnék nyomon, amely tartalmazná az egyének áram, gáz, és üzemanyag felhasználását – fűzte hozzá az MTVSZ vezetője.

Farkas István szerint a fosszilis energia korlátozása a szén-dioxid visszafogása mellett csökkenti Magyarország energiafüggőségét is, továbbá jelentős gazdaságélénkítő hatással jár.

Az MTVSZ egy alap létrehozását is szorgalmazza, amelyből a túlfogyasztók kamatmentesen juthatnának zöld beruházásaik forrásaihoz, a törlesztést pedig megtakarításaikból gazdálkodhatnák ki.

A szervezet számításai szerint az általuk javasolt intézkedések mintegy 600 milliárd forinttal pörgetnék fel az építőipar teljesítményét, valamint 45 ezer új munkahelyet hoznának létre a kis- és középvállalkozások és a magyar termelők előnybe hozása mellett.

Az elképzelést valamennyi parlamenti párt támogatja – hangsúlyozta az eseményen felszólaló Szili Katalin (MSZP) és Rétvári Bence (KDNP) országgyűlési képviselők.

Szili Katalin bejelentette: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) még ez év végéig szeretné elkészíteni a klímatörvény normaszövegét az eredeti 2009. február 28-i dátum helyett.

Az MTVSZ javaslata pozitív érdekeltségi rendszert teremt, amelynek segítségével mindenki saját érdekeit szem előtt tartva tehet a klímaváltozás ellen – mondta Rétvári Bence (Fidesz).

Az ellenzéki politikus hozzátette: a jövőben szükség lenne egy zöld bank létrehozására is, amely a 20-30 év alatt megtérülő környezetvédelmi beruházásokhoz is képes megfizethető finanszírozást adni.

Az MTVSZ által kezdeményezett magyar éghajlatvédelmi kerettörvény tervezése 2009 júniusában kezdődött, miután az Országgyűlés 324 igen és 1 nem szavazattal elfogadta az erről szóló határozatot.

A képviselők által elfogadott dokumentum szerint a jogszabálynak tartalmaznia kell Magyarország üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos céljait, a fosszilisenergia-felhasználás ütemezett csökkentését, a megújuló energiaforrások alkalmazásának bővítését, illetve az energiahatékonyság növelését, és hatékonyabb közgazdasági ösztönzők kialakítását.

A szervezet szerint kezdeményezésük eredményességének egyik kulcsa, hogy 2008 ősze óta tartó, szervezett helyi akcióikkal sikerült széles társadalmi támogatottságot szerezniük.

A károsanyagok kvóta-kereskedelmét elsőként az 1997-ben aláírt Kiotói Jegyzőkönyv vezette be. A 2005-ben hatályba lépő dokumentumban 37 ország vállalt, átlagosan 5 százalékos csökkentést az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában 2008. és 2012. között. A jegyzőkönyv egyik legkritizáltabb pontja, hogy ahhoz nem csatlakozott az egyik legnagyobb kibocsátónak számító Amerikai Egyesült Államok.

A kiotói jegyzőkönyv kvóta-kereskedelemmel biztosít gazdasági motivációt a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, így az előzetesen megállapítottnál "zöldebb" országok értékesíthetik el nem füstölt kibocsátásuk után járó kvótájukat. A nemzetközi megállapodás fontos kitétele, hogy a kvóta-kereskedelemből származó bevételek kizárólag "zöld fejlesztésekre" költhetők.

Magyarországnak összesen 28,2 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvóta értékesítéséből. A következő 12 évet érintő globális klímavédelmi döntések várhatóan 2009 decemberében, Koppenhágában születnek meg.