Soros György filantróp tevékenységének alapját a Karl Popper – Soros filozófiai mestere – által felvázolt nyílt társadalom határozta meg. Popper elképzelése szerint a nyílt társadalom a demokrácia idealizált formájához hasonlít: ahelyett, hogy ideológiáját erőszakkal kényszerítené tagjaira, a gondolkodás és szólás szabadsága, illetve a szabad választások határozzák meg működését.

A magyar származású amerikai üzletember szerint a nyílt társadalom olyan kívánatos politikai berendezkedés, amely eszköz és cél egyben: tévedhetőségünk bölcs beismerésén alapszik. Ha elfogadjuk, hogy a szélsőségesen komplex valóságot nem ismerhetjük meg, és nem tételezhetjük fel, hogy a kizárólagos igazság birtokában vagyunk, akkor úgy juthatunk a legközelebb a világ megértéséhez, ha gondolatok, nézetek széles skáláját hagyjuk vitatkozni egymással.

Soros György. A valóság manipulációja erkölcsileg  kifogásolható politikai technikákhoz vezetett © Stiller Ákos

Soros előadásában egyszerre kritizálta a felvilágosodás filozófiájának az értelem mindenhatóságába vetett hitét, illetve az objektív valóság posztmodern tagadását. Szerinte mindkettő történelmi zsákutcához vezet: az első az ész diktatúrájához, a második a valóságot manipuláló, erkölcsileg kifogásolható politikai technikákhoz. „A valóság befolyásolásáról szóló politikai küzdelemben mára az igazság melletti elkötelezettség kimondottan hátrányossá vált” – utalt a politikai manipuláció fenyegető tendenciáira.

Soros szerint a reflexivitás általa kidolgozott elmélete feloldja e két megközelítés tévedését, azt állítva: a valóság egy része objektív, nem manipulálható – ilyen például a halál ténye –, más része viszont igen, s ez utóbbi gyakorlat az, ami aláássa többek között a szabályozatlan, szabad piac és sokszor a demokrácia működését is.

A politikai manipuláció példájaként Soros a Bush-kormányzatot említette, elsősorban annak tömegbefolyásoló módszereit kritizálta. A manipuláció, bármilyen kecsegtető stratégiának tűnik is, eredményében gyakran eltér az eredeti szándéktól, ahogy azt az iraki háború is bebizonyította: ezzel Bush célja az volt, hogy biztosítsa az Egyesült Államok szupremáciáját a világban, valójában azonban éppen ellenkező hatást ért el, csökkentve Amerika erejét és befolyását – vélekedett az üzletember.

Soros ugyanakkor figyelmeztetett az Obama-adminisztrációra leselkedő veszélyekre is. Könnyen kiábránduláshoz vezethet ugyanis, vélte, ha a gazdaság bajaira úgy keresnek gyógyírt, hogy irreális várakozásokat generálva igyekeznek megfordítani a trendet, ahogy erre az Obama elnök gazdasági stábjából hallható hangokból következtetni lehet. A valóságtól elszakadó trendek újabb válsághoz vezethetnek, amelyért könnyen okolhatják majd a válságkezelésben hatalmas szerepet vállaló amerikai elnököt.

Soros a szellemi elődjének tartott Karl Popperhez csatlakozva újra letette voksát a képviseleti demokrácia és a nyitott társadalom mellett, kiemelte azonban, hogy egy ilyen társadalom sikerének feltétele, hogy a választókban és az értelmiség körében a gondolkodás megismerő és ne manipulatív funkciója legyen a meghatározó.

Sz. Zs.