Köves Tibor 1928. január 17-én született.  A Külügyi Akadémia elvégzése után az MTI-ben kezdett dolgozni, s ez maradt az egyetlen munkahelye. 1953-tól a külpolitikai szerkesztőség vezetője, 1956-62-ben szerkesztője, 1967-70-ben, majd 1975-77-ben főszerkesztő-helyettese, 1977-től a főszerkesztőség vezetője volt. 

Közben 1962-67 között Londonból, 1970-75 között Washingtonból, 1986-90 között ismét Londonból tudósította az MTI-t és rajta keresztül a magyar közvéleményt, emellett a világesemények fontos helyszíneiről, számos jelentős nemzetközi eseményről, magyar vonatkozású programról számolt be a világ különböző pontjairól. 1996-ban 46 év hírügynökségi szolgálat után a magyar külpolitikai újságírás egyik legnagyobb elismertségnek örvendő mestereként vonult nyugdíjba. 

Újságírói munkásságát 1978-ban Rózsa Ferenc-díjjal ismerték el. 2006-ban az MTI Életműdíjával tüntették ki, mivel nagy szerepe volt abban, hogy a Magyar Távirati Iroda a pártállami időkben is megőrizhette tekintélyét, hitelességét a magyar és a nemzetközi sajtóban. Tudósító-újságírók generációit nevelte az MTI-ben, fiatalabb kollégái később is "a szerkesztőség aranykorának" tekintették azt az időszakot, amikor ő vezette a külpolitikai szerkesztőséget.

Élményeit könyvekben is megörökítette, amelyek 1960-ban Genftől New Yorkig, 1962-ben Feketék és fehérek Kongóban címmel jelentek meg. Köves Tibort az MTI saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.