Magyarországon az elmúlt hét végén kezdődtek meg, és e hét elején folytatódnak azok az egyeztető tárgyalások, melyeken a politikai pártok, a kormány és a nemzeti média képviselői is részt vesznek. A megbeszélések tárgya a választási kampány előkészítése, illetve az, hogy milyen teret kapnak majd a nemzeti médiában az érintettek - erről több mint húsz évvel ezelőtt, 1990. január 15-én számolt be a BBC.

Budapesti tudósítójuk Szilvásy Györgyöt, a Minisztertanács Hivatalának akkori munkatársát (kinek nevét az akkori híradásban még pontos i-vel írták) kérdezte meg arról: milyen alapelvek alapján kívánják eldönteni, hogy a különböző pártok mekkora súllyal és mennyi adásidővel rendelkezzenek a Magyar Televízióban, rádióban, illetve a sajtóban. A meghatározó alapelvek a következők - a beszámoló szerint: a választási törvény, amelyik előírja az esélyegyenlőséget, pártatlanságot a választási műsorokban, valamint az, hogy minden választásokon induló párt hozzáférhessen a televízió, rádió nyilvánosságához. Arról is megállapodtak, hogy a televízióban és a rádióban is legyen pártok között felosztható műsoridő,melyben a jelöltet állító pártok azonos feltétellel jutnak hozzá. "Ez a tervünk" - mondta Szilvásy, aki akkor még talán mit sem sejtett médaháborúról, jobb és baloldali médiáról és a jelenlegi kampány slágertémájáról, a pártfinanszírozást övező korrpucióról.

HVG-címlap húsz évvel ezelőttről

Az interjúból az is kiderül, hogy vita volt a fizetett politikai műsorokkal, reklámokkal kapcsolatban. "Az eddigi adásokból az derült ki, hogy a választási kampány előkészítését tulajdonképpen két időszakra, két korlát közé kívánják szorítani. Egyrészt január 23-tól február 24-ig, majd február 24-től március 23-ikáig. Miért szükséges ez a felosztás és mit takar? Milyen tartalmi különbségek jelentkeznek majd a kettő között?" - kérdezte a riporter. "A nyilvánosság szempontjából azért bontottuk két részre ezt az elkövetkezendő 60 napot, mert a választási kampány is kettéosztódik. Az utolsó 30 napra kell a pártoknak az országos választási listát elkészíteniük, és a választási törvény is úgy fogalmaz, hogy a televíziónak, rádiónak az utolsó 30 napban az országos listát állító pártok számára kell biztosítani a nyilvánosságot, mégpedig a jelöltállítással arányosan"- nyilatkozta akkor a jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) humánpolitikai és koordinációs főigazgatójaként munkálkodó Szilvásy.

A beszélgetésből az is kiderül, a közvélemény már akkor is megosztott volt. "Sokaknak elegük van a reklámokból, mások éppen azt mondják, hogy ilyenkor kicsit sűríteni kellene a politikai reklámokat. (...) A szakmai közvélemény jelentős része azt mondja, hogy egyáltalán ne legyen politikai hirdetés, mások ezt nem kifogásolják, és a pártok véleménye is erősen megosztott. A pártok egy része kizárná a politikai hirdetéseket, mondván hogy ez nem esélyegyenlőséget teremt, vagy nem segíti az esélyegyenlőség megvalósulását, más pártok pedig, azok akik gazdagabbak, vagyis megtehetik, a hirdetések mellett vannak" - magyarázta Szilvásy azokban az időkben, amikor még - szabályozás hiányában - nem voltak fizetett politikai hirdetések.

Szándék volt arra is, hogy az "egyéb" jelzővel ellátott műsorok (hírműsorok, belpolitikai műsorok, vitaműsorok) esetén is számonkérhető legyen az esélyegyenlőség, pártatlanság: "arányosan szerepeljenek a pártok, és hogy a televíziós, rádiós szakemberek elfogulatlanul vezessék, csinálják ezeket a műsorokat" - mondta Szilvásy.

A garanciára vontakozó kérdésre úgy felelt: ezt a választáson résztvevő szereplők teremthetik meg. A pártok ("akik részben szabályokat fogadnak el, részben pedig választási etikai kódexet fogadhatnak el, amit kölcsönösen betartanak"), az újságírók, közvélemény ("amelyik szintén egy ilyen etikai kódexet fogad el"), illetve a televízó és rádió vezetése ("a nyilvánosság erejével kényszerítse arra az érintetteket, hogy betartsák ezeket a játékszabályokat "). Egyéb jogi garanciát, vagy eszközt én nem nagyon tudok - sommázott Szilvásy György. Akkor amikor még nem tudhatta - esetleg sejtehette -, hogy ő maga egyszer a Gyurcsány-kormány Miniszterelnöki Hivatalát is vezetni fogja, majd tárcanélküli titkosszolgálatokat felügyelő politikussá avanzsál, majd pedig tanúként kihallgatják a köz- és pártpénzek egyértelmű keveredésére rámutató Zuschlag-ügyben.