A Fővárosi Bíróság sajtótitkárságán elmondták: a bíró meghozta végzését az ügyben, ám addig nem adhatnak tájékoztatást annak tartalmáról, amíg az érintettnek nem kézbesítik a döntést. Szalainé Szilágyi Eleonórát január 6-án vette őrizetbe a rendőrség különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával, több mint 86 millió forintos végkielégítése miatt. A volt humánpolitikai igazgató a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen is panasszal élt. Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítésére és továbbfoglalkoztatására 2009 júliusában derült fény, amikor a Magyar Nemzet azt írta: a humánpolitikai (hr) igazgatónak hiába fizettek ki 2008 márciusában - a prémiumokkal együtt - mintegy százmillió forint végkielégítést, havi 1,2 milliós fizetéssel a cég tovább foglalkoztatta őt.

A napilap cikke nyomán Kocsis István vezérigazgató és Hagyó Miklós (MSZP) akkori, a BKV-ért is felelős főpolgármester-helyettes is vizsgálatot indított. A BKV 2009. július 27-én mondott fel az egykori humánpolitikai igazgatónak. Ezt követően több BKV-s vezetőről derült ki, hogy több tízmillió forintos végkielégítést kapott, a cég pedig elkezdte átnézni bérezési és jutalmazási rendszerét és átvizsgált minden, 2007. januártól kifizetett végkielégítést. Szalainé ügye nyomán több vezető is távozott a közlekedési társaságtól, mások mellett Balogh Zsolt korábbi általános vezérigazgató-helyettes, aki megbízott vezérigazgatóként aláírta Szalainé továbbfoglalkoztatását. A BKV belső ellenőrzése is vizsgálatot indított, amely 2009 augusztusában megállapította: a volt hr-igazgató nem volt jogosult a végkielégítésre, mert már nyugdíjas volt, és felvette 200 ezres nyugdíját, amikor megkapta végkielégítését.

Szintén a belső ellenőrzés indított vizsgálatot 86 ember ellen, akiknek menedzserszerződésük volt vagy 10 millió forintnál nagyobb végkielégítést kaptak. A jogosulatlan végkielégítések kifizetésével a BKV-t becslések szerint több százmillió forintos kár érte.