Zuschlag János az ítélet szerint bűnös folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében részben társtettesként, részben felbujtóként, csalás bűntettében bűnsegédként, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében, valamint bűnpártolás és magánokirat-hamisítás vétségében felbujtóként, továbbá magánokirat-hamisítás vétségében bűnsegédként. A bíróság ezért halmazati büntetésül nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

A kiszabott börtönbüntetés időtartamába a bíróság beszámította a 2007. szeptember 19-től 2010. március 31-ig előzetes fogva tartásban töltött időt; az elsőrendű vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra - mondta ki a bíró. Lados Istvánt (másodrendű vádlott) 2 év, Katus Ferencet (harmadrendű) 5 év 6 hónap, Őri Andrást (negyedrendű) - aki nem jelent meg az ítélethirdetésen - 4 év, Krausz Csabát (ötödrendű) 3 év, Marsovszky Balázst (hatodrendű) 2 év 4 hónap, Kullai Tamást (hetedrendű) 3 év 4 hónap, Prácser Lászlót (kilencedrendű) pedig 1 év 4 hónap börtönre ítélték. Velük szemben vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.  A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak, míg a tizenhatodrendű vádlottat felmentette a bíróság.

A bíróság ítéletének indoklásában kimondta: a vádban szereplő kilenc szervezet pályázatokon elnyert pénzeit nagyobbrészt a baloldali ifjúsági szervezet működtetésére fordították. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádban szereplő egyesületek nem működtek, kizárólag azért hozták létre azokat, hogy pályázatok révén pénzhez jussanak. Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint az egyik tisztázandó kérdés az volt, hogy Zuschlag János milyen érdekérvényesítést alkalmazott a minisztériumban. Hangsúlyozta: a tanúk kihallgatásakor - Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila esetében - azt kellett feltételezni, hogy ezek a személyek relevánsak. Az már másodlagos kérdés, hogy ezek a kihallgatások szolgáltak-e releváns információkkal a váddal kapcsolatban - tette hozzá.

A bíróság kiemelte: az írásos dokumentumok adták a bizonyítás alapját, mely alapján megállapítható, hogy ezek fantomegyesületek voltak. A szervezeteket - melyek közül némelyek megalapításukkor még működtek - 1999-től kezdve átalakították, fantomizálták. Ezután minden, azokkal kapcsolatos irat hamisított volt. Mint elhangzott, a másodrendű vádlott, Lados István vallomásával kapcsolatban a bíróság meggyőződött arról, hogy a vádlottnak kitűnő a memóriája, de több esetben tévedett, ez nem jelent ellentmondást, mert kilenc évre visszamenőleg, nagy mennyiségű információt közölt. A bíróság szerint Lados vallomása feltáró volt, a tényállás alapját képezte. Általa az ügy összefüggései feltárhatók voltak, az a nyomozásnak új lendületet adott, a felbomlófélben lévő Zuschlag-csoport védekezését megnehezítette - mondta a bíró.

A bíróság szerint Zuschlag János vallomásában csak azt erősítette meg, amiről úgy gondolta, hogy azt már nem érdemes tagadni. A legkényesebb témakörökben - a bíró közlése szerint például a rendőrségi kapcsolatok feltárása, valamint a lehallgatásokkal kapcsolatos információk esetében - megtagadta a vallomást. A bíróság bizonyítottnak ítélte azt, hogy Zuschlag Jánost értesítették arról: a telefonbeszélgetéseit lehallgatták. A per szempontjából nem érdekes, ki értesítette - mondta a bíró, hozzátéve: ennek kiderítése egy másik per tárgya lehet. Arra azonban rámutatott a lehallgatásokról nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés, hogy Zuschlag olyan kapcsolatrendszerrel rendelkezett, amelynek révén államtitoknak minősülő adatokhoz is hozzájutott - fűzte hozzá.

Az ítélet szerint Zuschlag János pénzfelhasználásról tett vallomása is bizonyította: a BIT, a pártalapszervezet és a választási kampány finanszírozására fordították a pályázati pénzeket legnagyobb részét. A bíróság szerint a pályázatok "felháborítóan" rosszak voltak, némelyiknek a címe is értelmezhetetlen. Példaként "A nők, mint veszélyeztetett korcsoport" címen beadott pályázatot nevezte meg a bíró. Mint mondta, azért lehetett ezt megtenni, mert Zuschlag János kapcsolatrendszere ezt lehetővé tette. Fodor Endre tanácsvezető bíró bejelentette: az ítélet indoklása a déli szünet után folytatódik. A tárgyalási nap elején szünetet rendelt el a bíróság, mert a negyedrendű vádlottra várt, ám Őri András nem jelent meg. A bíró bejelentette: Őri András távolmaradása nem akadálya az ítélet kihirdetésének.

A vádhatóság bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János egykori szocialista politikus és tizenöt társa ellen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlanul megszerzésében működtek közre.

MTI

Zuschlag János 1995-től vett részt az Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) munkájában, 1996-tól mint alelnök. Amikor 2002-ben az ISZM egyesült a Fiatal Baloldal nevű ifjúsági szervezettel és létrejött a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták Mozgalma (FIBISZ), Zuschlag volt annak elnökhelyettese 2004 decemberéig. 1998-tól 2006-ig Zuschlag János az MSZP országgyűlési képviselője is volt, de egy, a nyilasterror áldozatainak emlékét sértő kijelentése miatt lemondásra kényszerült.

2005-ben egy rutinellenőrzést követően a Kiskunhalasi Városi Ügyészség vizsgálatot indított több alapítvány és egyesület pályázatokon elnyert pénzeinek felhasználásáról a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja miatt. Kiderült, hogy a vizsgált szervezetek mintegy 50 millió forint pályázati pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudtak elszámolni. Miután Zuschlag János kapcsolatban állt ezekkel a szervezetekkel, azoknak utasításokat adott, 2007. június 25-én a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsította meg őt és hat társát, mivel nem rendeltetésszerűen használták fel ezen alapítványok és egyesületek önkormányzatoktól és minisztériumoktól nyert pályázati pénzeit.

2007. szeptember 21-én a Szegedi Városi Bíróság elrendelte Zuschlag előzetes letartóztatást. A Magyar Szocialista Párt országos és Bács-Kiskun megyei vezetése szeptember 25-én felszólította Zuschlagot, hogy függessze fel párttagságát és mondjon le választott tisztségeiről. Két nappal később a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés MSZP-frakciója, valamint a Kiskunhalasi Önkormányzat képviselőtestületének MSZP-Sikeres Halasért Társaság frakciója kizárta soraiból Zuschlagot, aki önkormányzati képviselői tisztségétől csak 2008. május 29-én vált meg.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen Zuschlag 2008. február 19-én tett vallomást az ellene és társai ellen folyó ügyben. Elismerte: "a büntetőeljárásban érintett egyesületek a Fiatal Baloldallal sok közös programot szerveztek, így a finanszírozási kérdések is összefolyhattak, így, ha ennek keretében szabálytalanságok történtek, azért, mint az ifjúsági szervezet elnökhelyettese, politikai felelősséget vállal". Vallomásában nem tért ki konkrét részletekre, sőt az ilyen irányú kérdésekre nem is volt hajlandó válaszolni.

A megyei Főügyészség 2008. május 14-én emelt vádat Zuschlag János és 15 társa ellen, az első rendű vádlottat és hét társát bűnszervezetben elkövetett csalással vádolva. Zuschlagot mint felbujtót is megvádolták különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével. Időközben Zuschlag a vádiratban szereplő több mint 70 millió forintból 50 millió forintot átutalt az államkaszába.

Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 2008. október 8-án kezdődött meg a Zuschlag János és 15 társa elleni büntetőper. A vád értelmében civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlan megszerzésében működtek közre. A megyei főügyészség nyolc vádlott ellen emelt vádat különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás és más bűncselekmények elkövetése miatt, további nyolc embert pedig csalással, bűnpártolással és okirathamisítással vádolt.

A vádirat szerint az 1995-2001 közötti időszakban Zuschlag János egy civil szervezetekből álló hálózatot épített ki, ennek élére általában az Ifjúsági- és Sportminisztériumban (ISM) is ténykedő személyeket állított, akik tisztában voltak azzal, hogy különböző állami forrásokból pályázatokon keresztül történő pénzszerzés a feladatuk. 2000. és 2006. között a vádlotthoz kötődő civil szervezetek működő szervezetként feltüntetve magukat, támogatási kérelmeket nyújtottak be az ISM-hez, annak jogutódjaihoz, továbbá a Nemzeti Civil Alapprogramhoz és Budapest Önkormányzatához.

A pályázatok megírásában és a velük kapcsolatos egyéb ügyekben Zuschlag mellett mások is részt vettek, s a vád szerint valamennyien tisztában voltak azzal, hogy a civil szervezetek tényleges tevékenységet nem végeznek, s kizárólag állami pénzeszközök megszerzése volt a céljuk. Az elnyert pénzt nem arra használták fel, amire kapták, az elszámolási kötelezettségüknek hamis beszámolókkal és hamisított számlákkal tettek eleget. A pénzszerző tevékenység során a vádlottak Zuschlagtól kapták a feladatokat, ő koordinálta a tevékenységüket, s kapcsolatai révén közbenjárt a pályázatok eredményes elbírálása érdekében is. A vádlottak az elnyert pénzeket átadták Zuschlagnak, aki ebből ifjúsági rendezvényeket finanszírozott, de jutott belőle országgyűlési választási kampány támogatására is.

Zuschlag János nem méltó az MSZP támogatására, így a bírósági döntést követően automatikusan megkezdődik a pártból való kizárása – mondta a szocialista párt szóvivője szerdán, budapesti sajtótájékoztatóján. Budai Bernadett úgy fogalmazott: az MSZP kiáll azok mellett, akiket igaztalanul vádolnak, de nem védi meg azokat, akikről bebizonyosodik, hogy hibáztak, és Zuschlag Jánosról bebizonyosodott, hogy hibázott.