A 2003 nyarán kipattant brókerbotrány ügyében a Fővárosi Bíróság 2008 nyarán kihirdetett elsőfokú ítéletét a vád és védelem egyaránt megalapozatlannak tartja, és hatályon kívül helyezését, illetve új elsőfokú eljárás elrendelését indítványozta a másodfokú bíróságnak.

A Fővárosi Bíróság 2008 augusztusában hirdette ki elsőfokú ítéletét. Kulcsárt nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte nem jogerősen sikkasztás miatt, és elrendelte előzetes letartóztatását. A 24 vádlott közül összesen heten kaptak letöltendő szabadságvesztést – Kulcsár Attila, Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, El Abed Hassan pénzváltó, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bende Péter és Schönthal Henrik üzletemberek – összesen 26 év nyolc hónapot. Vagyonelkobzással nyolc embert sújtottak, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben.

A Kulcsár-ügy kipattanását követően több más büntetőeljárás is indult, például Molnár Csaba rendőrtiszt ellen vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Molnárt sok évvel később egy megismételt eljárásban mentették fel a vádak alól. Molnár 2003 júliusában Bécsben részt vett Kulcsár Attila kézre kerítésében. Eljárás indult bűnpártolás miatt Bácskai János dandártábornok ellen is, aki a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatójaként 2003 nyarán Ausztriában találkozott a magyar hatóságok elől bujkáló Kulcsárral. Bácskai bűnösségét 2008-ban kimondta a Legfelsőbb Bíróság és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, az ítéletnek megfelelően az államfő megfosztotta rendfokozatától a tábornokot.

Az elsőfokú ítélet időpontjáig a különböző eljárások, polgári perek, jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek következtében 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés volt függőben, az összes veszteség pedig akkor megközelítette a 46 milliárdot.

Kulcsár Attila előéletére jellemző, hogy sem érettségivel, sem brókervizsgával nem rendelkezett, elítélték viszont 1998-ban jogosulatlan pénzintézeti tevékenység, 1999-ben pedig hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt, és az egyik ügyben milliós pénzbüntetést, a másikban pedig felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok.