A parlament honlapján közzétett, Balog Zoltán fideszes, valamint Semjén Zsolt és Szászfalvi László kereszténydemokrata honatya által jegyzett előterjesztés többi pontja nem változott az előző napon beterjesztett indítványhoz képest. Az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes lenne. 

A javaslat szerint a népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek esetében kiterjedne a nem, a születési időpont, a lakóhely, a családi állapot, a családi állás, a termékenység, az iskolába járás, az iskolai végzettség, a személyek és háztartások megélhetési forrása, a foglalkozás, a fogyatékosság, a munkáltató és munkahely, a közlekedés, az utazás, az egészségi állapot, az állampolgárság, a vallás, a nemzetiség, az anyanyelv, a nyelvismeret, a lakáshasználat jogcíme, valamint az üdülőtulajdon összeírására. 

Lakó- és üdülőegységre vonatkozóan nyilatkozni kellene a rendeltetésről, a tulajdoni jellegről, a helyiségek számáról, az alapterületről, a kommunális ellátottságról, a felszereltségről, a karbantartásról, a fűtés módjáról, az építési évről, a falazatról és a környezet lakóövezeti jellegéről. A közösségi elhelyezést szolgáló intézetekre (pl. diákotthon, kórház) vonatkozó kérdés lenne az intézet rendeltetése, a fenntartó gazdálkodási formája, tulajdoni jellege, dolgozói létszáma, az intézet férőhelyeinek, egészségügyi helyiségeinek száma, lakóövezeti jellege, kommunális ellátottsága, az étkeztetés formája, az intézeti épület típusa, nagysága, építési éve, falazata, felszereltsége, fűtésének módja, utolsó felújításának ideje, helyiségeinek típusa és száma, az üzemeltetés időszaka. 

Az Országgyűlés október 5-én fogadta el a népszámlálást elrendelő törvényjavaslatot a kormánypárti MSZP-s és a szabad demokrata képviselők 192 igen szavazatával, 1 nem, valamint 155 ellenzéki képviselő tartózkodása mellett. Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a törvényt. Az államfő nem értett egyet azzal, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabály alapján a 2011. évi népszámlálás során nem gyűjtenének a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatot, holott a korábbi, 2001-ben tartott népszavazáson valamennyi kérdéskör szerepelt. 

Sólyom László jelezte: egyrészt valamennyi adat fontos jellemzője a társadalomnak, másrészt a társadalmi folyamatok könnyebben megérthetőek és elemezhetőek, ha a tíz évente sorra kerülő népszámlálásokon ugyanazok a kérdéskörök szerepelnek, és így a felvett adatokat össze lehet vetni. Az államfő kifogásolta azt is, hogy a 2011-es népszámláláson csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepelne, nem pedig általában a nemzetiség, függetlenül attól, hogy a személy kisebbségi vagy többségi nemzetiséghez tartozónak vallja magát. 

A Fidesz-KDNP-s javaslat az elfogadott törvény azon rendelkezését nem érinti, hogy a teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, az adatfelvételt 2011. október 1. és november 30. között kell végrehajtani.