2010. május 31-én az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Sólyom László köztársasági elnök június 3-án írta alá a törvényt, amely pénteken lép hatályba.

Emlékülést tart ma az Országgyűlés a 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján; a megemlékezésen beszédet mond Sólyom László köztársasági elnök. Az emlékülésen az MSZP-frakció nem vesz részt, mert nem ért egyet azzal, hogy a frakciók nem kapnak szót, és külön tart trianoni megemlékezést pénteken a Liszt Ferenc téri Ady Endre szobornál.

Az ülés, amelyet délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában tartanak, harangzúgással, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, majd a Himnusszal kezdődik. Ezután Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke köszönti az megjelenteket, majd Sólyom László köztársasági elnök emlékező beszéde következik, végül Német László nagybecskereki megyéspüspök szólal fel. Felolvassák a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyet a parlament hétfőn fogadott el. Az emlékülés a Szózattal, majd a nemzeti zászló és a történelmi zászlók kivonulásával zárul. Az emlékülés után, este hat órakor a Szent István-bazilikában ökumenikus mise lesz, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál.

Schmitt Pál házelnök május 18-án jelentette be, hogy a trianoni szerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából, június 4-re parlamenti emlékülés megtartását kezdeményezi.