A budapesti amerikai nagykövetség a budai Várban tartotta csütörtökön függetlenség napi rendezvényét. A helyszín különleges volt, hiszen jelenleg amerikai területről van szó, Táncsics Mihály és Kossuth Lajos raboskodott abban az épületben, amelynek kertjében most a több száz fős ünnepséget rendezték. Ez az épület hamarosan magyar tulajdonba kerülhet amerikai ígéretek szerint, egyelőre azonban az 1776. július 4-én kiadott Függetlenségi Nyilatkozat emlékére tartott rendezvény színhelyéül szolgált.

Az eseményen – bár az előzetes meghívóban ez nem szerepelt – megjelent Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, sőt a napokban köztársasági elnöknek megválasztott Schmitt Pál és Tarlós István, a Fidesz budapesti főpolgármester-jelöltje is.

Barátok és szövetségesek

A rendezvényt Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet asszony nyitotta meg, és hangsúlyozta Magyarország és az USA baráti kapcsolatait, illetve, hogy a két ország egymás szövetségese, amerikai és magyar katonák Afganisztánban is együtt teljesítenek szolgálatot.

Orbán kézcsókja a nagykövet asszonynak

MTI - Koszticsák Szilárd

A rövid bevezető után Orbán Viktor mondott beszédet, ebben hangsúlyozta: az amerikai függetlenségi nyilatkozat kezdő és befejező mondatai egyaránt nagyon világosan, és félreérthetetlenül fogalmazzák meg a hitet, a „természet Istenébe”, a „Teremtőbe”, az „isteni Gondviselésbe”. Orbán szerint azt, hogy minden ember egyenlőnek születik, és mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a boldogságra való törekvéshez a nyilatkozat nem politikai és gazdasági érdekek, racionális, tudományos érvek alapján nyilvánítja ki, hanem egy megkérdőjelezhetetlen hit alapján, amely azt mondja, hogy az ember szabad akarattal rendelkező teremtmény.

Szabadság és függetlenség

"Nagyon nagy távolság választja el Magyarországot, a magyar nemzetet földrajzi értelemben, de időben is Amerikától. Mégis van bennünk egy nagyon fontos közös vonás, mégpedig ez az erős hit, amely itt is, ott is sokféle, sokszínű népcsoportból volt képes nemzetet és a nemzetnek új hazát teremteni” – mondta a kormányfő. Szerinte Magyarországot ez az erős hit segítette abban, hogy a legsúlyosabb történelmi tragédiák, válságok, háborúk után is mindannyiszor talpra álljon, és soha, a legkilátástalanabb helyzetben se mondjon le a szabadságáról és függetlenségéről.

"Mi, közép-európaiak, és különösen, mi magyarok mindig tiszteltük és átéreztük az amerikai nép szabadságeszményét, hiszen nagyon sokszor kellett akár hatalmas túlerővel szemben is harcolnunk a szabadságunkért, a függetlenségünkért. Ahogy az amerikaiak, mi sem adtuk föl soha, akkor sem, amikor évtizedeken vagy évszázadokon át reménytelennek látszott – hiszen sokan és sokszor próbálták elvenni a szabadságot és szabadságba vetett hitet az amerikai és a magyar néptől is” – mondta Orbán, aki hozzátette: „nemzeteink sok közös küzdelemben vettek részt együtt, az elmúlt száz esztendő során. Harcoltunk együtt a kommunizmus, a diktatúra ellen a szabadságért, küzdöttünk együtt a tudomány fejlődéséért, az emberi szellem szabadságáért, jelenleg is küzdünk a terrorizmus ellen, a pénzügyi, gazdasági válság és számos mai veszély ellen”.