A monoki polgármesternek nincs joga a tömeges honosításhoz

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

A kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon állandó lakcímet kérhetnek - döntött a település képviselő-testülete. A határozat szerint az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be. A miniszteri biztos szerint ugyanakkor a monokiaknak nem volt joguk meghozni ezt a döntést.

A monoki polgármester, Szepessy Zsolt az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény életbelépésének napján, augusztus 20-án közölte, hogy a település képviselő-testületének döntése alapján a kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon állandó lakcímet kérhetnek. A határozat szerint az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be.

Wetzel Tamás miniszteri biztos ezzel szemben hétfőn leszögezte, hogy a polgármesternek és a képviselő-testületnek a döntéshez nem volt joga, hiszen a személyi és lakcímnyilvántartásról szóló 1992. évi törvény a jegyző felelősségébe utalja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatásköröket. A jegyző ebben az esetben tipikus államigazgatási hatáskört lát el, és kötelezettsége a lakcím valódiságának ellenőrzése - mondta.

A személyi- és lakcímnyilvántartás alapnyilvántartás, ennek megfelelően nagyon fontos, hogy pontos adatokat tartalmazzon - hívta fel a figyelmet Wetzel. Jogi szempontból tehát ez nonszensz, ahogyan a józan ész szempontjából is, hiszen a kezdeményezés azt jelenthetné, hogy egyik pillanatról a másikra Monok megyei jogú várossá válhatna, vagy ha az előrejelzések alapján sokan kapnak állampolgárságot a jövő évben, akár még a megyeszékhelyi címért is bejelentkezhetne - tette hozzá.

A törvény elég egyértelműen azt mondja ki, hogy a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él; a lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ - emlékeztetett a biztos. Ezt a bejelentkezéskor és később is a jegyzőnek kell ellenőriznie. Az önkormányzati választások előtt korábban voltak olyan hírek, hogy tömeges átjelentkezések történtek, és egy kis lakásban egyszer csak 150 fő bejelentkezett. Az ilyen jogsértések kivizsgálása a jegyző feladata - hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.

Wetzel Tamás egy konkrét példával érzékeltetve álláspontját. Mint mondta, "ha például valaki az V. kerületi önkormányzatnál megjelenik, hogy a Szent István Bazilika egyik kápolnájában szeretne lakni, vagy éppen a Parlament Kupolatermében, meg fogják mosolyogni, de esetleg még a gondnokság alá helyezését is kezdeményezni fogják". Magától értetődő, hogy 20 ezer ember nem lakhat egy múzeumi célra használt emlékházban - fogalmazott.

A miniszteri biztos szerint további hasonló döntések nem várhatók, hiszen a jegyzők teljes mértékben tisztában vannak kötelezettségeikkel. Ezek megsértése fegyelmi eljárás, illetve a jogszabálysértés megszüntetése érdekében felügyeleti eljárás megindítását vonja maga után. Tekintettel arra, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, az abba tett bejegyzés és az annak alapján kiadott kivonat, hatósági bizonyítvány és igazolvány közokiratnak minősül, figyelemmel kell lenni a közokirat-hamisítás bűncselekményre vonatkozó rendelkezésekre is - jegyezte meg Wetzel Tamás.