szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A vörösiszap-szennyezés kapcsán – de nem az esetre vonatkoztatva – fölmerülhet a kérdés, hogy környezetszennyezések bekövetkeztekor a kármentesítés költségeit kinek kell állnia, valamint, hogy rendelkezik-e egyáltalán elegendő pénzügyi forrással a kár rendezésére.

„A környezetvédelmi jogszabályok alapján 'a szennyező fizet' elv érvényesül, azaz a szennyezés okozója köteles a keletkezett károkat megtéríteni” – hívta fel a figyelmet a jelenleg hatályos környezetvédelmi jogszabályokra és azok hatására Nádasdy Zoltán, a Noerr és Társai Ügyvédi Iroda vezetője.

Hozzátette: a kár fogalma rendkívül szélesen értelmezendő, beletartozik nemcsak a magántulajdonban levő tárgyakban vagy személyi sérüléssel okozott kár, hanem a környezetben, élővilágban okozott károk is. A kárelhárítási költségek számításánál így a szűk értelemben vett kármentesítési költségek – a szennyezés fizikai felszámolása – mellett az élővilágban okozott károk megszüntetésének – például kipusztult egyedek visszatelepítésének – a költségeit is figyelembe kell venni.

„Ehhez persze hozzájön a magántulajdonban okozott illetve személyi sérüléssel okozott károk miatti kártérítés összege. Összességében tehát már kisebb szennyezések esetén is rendkívül magas kárelhárítási és kártérítési összegek keletkezhetnek, amelyek teljesítésére sokszor a kárt okozó cégek nem képesek. Ilyen esetek elkerülésére célszerű lehet környezetvédelmi felelősségbiztosítást kötni, hogy a kárt okozó – a kárt kifizetni nem képes – cég helyett a biztosító tudjon helytállni” – mondta el a szakértő.

A környezetvédelmi törvény évek óta tartalmazza azt, hogy a környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására köteles, továbbá, hogy a „tevékenységével okozható előre nem látható környezetkárosodások felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében – külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén – környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető”.

„Jelenleg ugyanakkor nincs hatályban ilyen kormányrendelet, azaz a cégeket jogszabály nem kötelezi – megfelelő kockázati összegre kiterjedő – felelősségbiztosítás megkötésére. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a cégek a károkozást követően fizetésképtelenné válnak, tetemes összegű károkat hátra hagyva maguk után” – emelte ki Nádasdy Zoltán.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!