Egyelőre ott tart a község, hogy az intézményekben nincs gáz, mert a Tigáz Zrt. a 4 milliós tartozás miatt leszerelte a gázórákat. Gyakoriak a betörések, 50 millió körüli a forráshiány, romokban áll a műemlék kastély, nincs munkahely, vagyis lecsapódik Csernelyre a halmozottan hátrányos helyzetű térség minden jellemzője. A 830 lelkes faluban nyolcan indultak a polgármesteri posztért, néhányan más települések lakójaként vágtak bele a kampányba. A székbe végül egy vállalkozó ülhetett.

„2002-ig alpolgármester voltam szülőfalumban, de akkor a sok tehetetlenség láttán betelt a pohár és kiszálltam a helyi politikából. Mivel itt élek és látom az emberek elkeseredését, most úgy döntöttem, újra vállalok feladatot, annál is inkább, mert sokan biztattak. A programomban egy válságköltségvetés kidolgozása szerepel, ami alapja lesz a munkahelyteremtésnek, a közbiztonság javításának és a természet adta lehetőségek kiaknázásának” – nyilatkozta a hvg.hu tudósítójának a nagy fölénnyel, 196 szavazattal győztes polgármester.

Kovács István

Vincze Tamás Ózd egyik sikeres vállalkozója, a Vime-Coo és a Phoenix Brv. Kft.-k ügyvezetőjeként jelentős külföldi kapcsolatai vannak. Cégeinek termékei jelen vannak az atomiparban, a svéd hajózásban és több multinacionális cég berendezéseiben. Azt mondja, nem a pénz motiválta, amikor hagyta magát rábeszélni arra, hogy induljon el a választáson. Amíg parkolópályán volt, addig is képviselte faluját - mondta. Augusztusban a Sanghaji Világkiállításon a BorsodChem kínai befektetőjével tárgyalt, és felajánlotta számukra a csernelyi Sturmán kastélyt oktatás vagy akár „főhadiszállás” céljára. Csakhogy az épület 5-6 évvel ezelőtt egy jogásznőhöz került, aki a kialkudott 30 millió forintból csak négymilliót fizetett ki, és nem teljesítette a rekonstrukcióra és munkahelyteremtésre szóló vállalását sem. Ezért Vincze a szerződés mielőbbi felmondását fogja kezdeményezni a már említett célból. Egyébként a kastély akár gyermekrehabilitációs központ is lehet.

A szép bükki faluban néhány német és holland család vett már lakóingatlant, ám azokat többször feltörték. A polgárőrség ugyanis egy idő óta nem működik, ezért a tolvajok még a település három harangját is ellopták. A polgármester térfigyelő kamerák telepítését tűzte ki célként, és újjáéleszti a polgárőrséget is, amitől a bűnözés visszaszorítását reméli. A közeljövőben a „helybeli” külföldiekkel szeretné megtárgyalni az új helyzetet, kérve együttműködésüket és további befektetők Csernelybe irányítását.

A térség állatállományára alapozva sajtüzem létesülne, a határban pedig egykor csevice-forrás adott kellemesen szénsavas ivóvizet, amit szerinte fel kell tárni, majd hasznosítani. A szociális segélyezés helyett munkát kér majd a közútkezelőtől és az erdészettől, ahol a munkanélküliek dolgozhatnak.

Komoly teherként nehezedik a falura az évtizedeken át osztogatott szocpol és a kiegészítő Fészekrakó program. Számos sokgyermekes család jutott állami pénzből az elöregedő Csernelyben két-három millió forintért kertes házhoz, majd lepusztították környezetüket és továbbálltak. Vincze Tamás reméli, az az időszak nem jön vissza, mert a szóban forgó emberek „olyan jogokat kaptak, ami megfelelt a kiváltságnak, márpedig a kiváltságokat adó államszervezetek a történelem során mindig megbuktak”.

A polgármesteri eskütétel után Csernely első polgára tárgyalni fog a Tigáz vezetőivel, mert nem lehet fűtés nélkül hagyni az iskolát, az óvodát és a hivatalt.  Az alakuló ülésen pedig a képviselők tudtára adja Vincze Tamás, hogy tervei komolyak, amihez segítséget vár. Csernely évszázadokon át a Bükki-Hegyhát központja volt, amely státus helyreállításának – véli a polgármester – most jött el az ideje.

Kovács István