Orbán Viktor rövid munkalátogatásán a két kormányfő áttekintette a szlovén EU-elnökségi tapasztalatokat, s az elnökségre történő magyar felkészülést. A magyar kormányfő a nap folyamán Prágában ugyanerről a témakörről Petr Necas cseh miniszterelnökkel is eszmecserét folytat.

Szlovénia 2008 első felében látta el a soros EU-elnöki teendőket, elsőként a 2004-ben EU-taggá vált tíz ország közül. A leginkább nyugatosodott volt jugoszláv utódállam az előző évben az eurót is bevezette. Csehország 2009 első felében látta el a soros EU-elnöki teendőket.

Orbán Viktor a ljubljanai sajtóértekezleten utalt a szlovén és a magyar EU-elnökség közötti különbségre (előbbi egyedül, utóbbi egy trió tagjaként látja el a feladatot), ennek ellenére az a véleménye, hogy sok tapasztalat gyűlt össze a szlovén elnökség alatt, amelyet a magyar elnökség során érdemes hasznosítani.

Magyarországnak ugyan vannak elképzelései, de azt tekinti feladatának, hogy elnöksége idején jól kiszolgálja az uniós tagállamokat, már csak azért is, mert rengeteg nagyon súlyos európai ügy szerepel - a magyar kezdeményezésektől teljesen függetlenül - az elkövetkező fél év napirendjén - hangsúlyozta Orbán Viktor. "Én ilyenkor azt tartom természetesnek, ha megkérdezzük ennek a 26 országnak a miniszterelnökeit, nekik mik az elvárásaik. Ezt a beszélgetést remekül szolgálta a mai találkozó" - fűzte hozzá a magyar kormányfő.

A két miniszterelnök többek között a Nyugat-Balkán kiemelt kezeléséről beszélt a magyar EU-elnökséggel kapcsolatban. Pahor elmondta, a magyar EU-elnökségnek általa javasolt témák egyike a Nyugat-Balkán kiemelt kezelése. Orbán Viktor hozzátette: "megértette és tisztelettel tudomásul vette", hogy Szlovénia szerint Horvátország és Szerbia kérdését kiemelten kell kezelni a magyar elnökség alatt. Hangsúlyozta: Magyarország és Szlovénia határos a nyugat-balkáni térséggel, ezért Horvátország és Szerbia dolgai sokkal fontosabbak számukra, mint bármely más EU-tagállam számára. Leszögezte: mindent megtesznek azért, hogy a magyar elnökség alatt megszülethessen a horvát EU-tagságról szóló döntés, Szerbia számára pedig nyitva kell tartani az európai perspektívát.

A Ljubljana által felvetett másik témát, a válság utáni európai gazdasági modell kérdését illetően Orbán Viktor megjegyezte: szeretnék, ha a magyar elnökség alatt világos válasz születne e kérdésre.

A sajtótájékoztatón nagy hangsúlyt kapott a két ország és a két politikus viszonya is. Az egymással tegeződve beszélő Orbán Viktor és a - vele kormányfői minőségben először találkozó - szociáldemokrata Pahor egyaránt hangsúlyozta: együttműködésüket nem zavarja, hogy különböző európai politikai pártcsaládba tartoznak. "Már barátok vagyunk" - hangoztatta Pahor.

Pahor elmondta, hogy folytatódnak a két ország közös kormányülései, a következőt a soros magyar EU-elnökség után Szlovéniában rendezik meg. Orbán Viktor állást foglalt a kormányközi, illetve a két ország gazdasági közösségei közötti együttműködés erősítése mellett.

Pahor közölte, felkérte Orbán Viktort, hogy a magyarországi alkotmányozás során találjanak megoldást a magyarországi szlovén kisebbség parlamenti képviseletére, hiszen a szlovéniai magyar kisebbség esetében ez már biztosított. Szavai szerint Orbán Viktor megerősítette, hogy ezt figyelembe veszik.