Tizenkét évvel ezelőtt még úgy tűnt, a magyar pártrendszer megszilárdult és "befagyott": a Fidesz és az MSZP mint a két legnagyobb párt állt egymással szemben, mellettük csak néhány kisebb formáció alakította a politikai erőteret - sem 2002-ben, sem 2006-ban nem került be új párt önálló listán a parlamentbe. Ezt a helyzetet borította fel a 2010-es országgyűlési választás, amikor egyrészt megszűnt az MSZP nagypárti státusza, másrészt kívülről két új alakulat, a Jobbik és az LMP is bekerült a törvényhozásba.

Az új "jövevények" láttán mások is kedvet kaphatnak a pártalapításhoz, mondván: ha a Jobbiknak és az LMP-nek sikerült, másnak sem lehetetlen. Szili Katalin egykori MSZP-s házelnök, aki az önkormányzati választások után rögvest otthagyta a szocialistákat, most Szociális Unió néven alapít új, baloldali pártot, egyesek pedig Gyurcsány Ferenc Demokratikus Chartájában látják egy új párt csíráját - noha a volt kormányfő tagadja pártalapítási szándékát. Mások nem annyira. Az egykori SZDSZ-es Hack Péter például "piacorientált, nyugati értékeket, az európai és az euroatlanti együttműködést fontosnak tartó új centrumerőben" gondolkodik, és mint azt a hvg.hu megkeresésére elárulta, egy-másfél éven belül napirendre kerülhet a szervezet létrehozása. Ma egyébként több mint száznyolcvan pártot tart nyilván az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, ezek közül valamivel több mint félszáz a legutóbbi parlamenti választások óta alakult.

Elégedetlenség nélkül nem megy

"Új párt felfuttatására elsősorban akkor van lehetőség, amikor felborul a korábban fennálló politikai egyensúly, és amikor a választók elégedetlenné válnak a közállapotokkal és a politikai kínálattal. Erre mutat rá az LMP és a Jobbik sikere is, akik az előző ciklusban, a kormányzó baloldali pártok megroppanásával párhuzamosan tudtak megerősödni rendszer- és politikakritikus üzenetekkel. A kormánnyal most azonban gyakorlatilag minden kutatás szerint többségükben elégedettek a választók" - magyarázta a hvg.hu-nak Krekó Péter, a Political Capital elemzője.

Magyarországon azonban a közbizalom rendkívül törékeny, és a kormány jelenlegi intézkedései - főleg a magánnyugdíj-befizetések visszatartása és a magasabb jövedelműeknek kedvező egykulcsos adó, illetve a további konfliktusos lépések - számos választót elfordíthatnak a Fidesztől. "A kormánnyal szembeni bizalom esetleges megingása, és a korábbi támogatók elbizonytalanodása elvben jó terepet jelenthetne egy új politikai erő megalakításához" - véli Krekó Péter.

Hasonló véleményen van Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. "A sikeres kormányzás, az életszínvonal emelkedése, a társadalmi körülmények javulása - például jobb közbiztonság, rövidebb kórházi várólisták, jobb utak, minőségi kormányzati ügyfélszolgálat, gyors és tiszta vonatok - nehezebbé teszik a parlament kapuján kívülről kopogtatók dolgát, ellenkező esetben viszont megnőhet az esélyük" - fogalmazott az elemző.

…és pénz nélkül sem

Persze a pártalapításhoz pénz is kell. Korábban szinte egyöntetű vélemény volt, hogy több milliárd forintos befektetés nélkül esélye sincs egy szervezetnek. Ma már ebben közel sem olyan biztosak a szakértők. "Barack Obama sikere éppen arra mutat rá, hogy ha van egy olyan politikus, akiért sok választó rajong, lelkesedik, hajlandó kisebb adományokat a kampányra adni, akkor a kisebb pénzekből is komoly summa jöhet össze. A legutóbbi kampányokban a Fidesznél és az LMP-nél is lehetett látni olyan kísérleteket, amelyekben a pártok a választóikat egyéni anyagi támogatásra kérték fel - ám az LMP októberi kudarca rámutat ennek a módszernek a magyarországi korlátaira, s ez szoros összefüggésben van a lakosság jelentős részében meglévő, politikával szembeni fenntartásokkal" - magyarázta Nagy Attila Tibor.

LMP-képviselők a Házban. Ki hitte, hogy sikerül?

Stiller Ákos

"Ha viszont a költségvetési pénzek mellett egy új párt elsősorban a cégektől, vállalkozóktól számíthat nagyobb pénzösszegre, akkor a jövő politikusai hirdetnek akármilyen másfajta politikát, de a törvényhozásba kerülve le lesznek kötelezve egykori támogatóiknak, és különböző érdekcsoportok hálóiban kell majd, hogy mozogjanak" - mutat rá az elemző. Emlékeztetett azonban arra is, hogy ez nem magyar sajátosság, a világon mindenütt ki van téve az érdekcsoportok, lobbik nyomásának a politika, de a mérték nem közömbös.

Egy új párthoz fel kell építeni egy szervezetet és jelentős erőforrások is szükségesek, ráadásul találni kell egy "piaci rést", ahová be lehet törni - mondta Krekó Péter, hozzátéve: az sem árt, ha van olyan meggyőző vezető, aki a pártot vonzóvá teszi a szavazók számára. „Egy új párt felfutását ráadásul az intézményes korlátok nehezítik, és az új kormány intézkedései - például az önkormányzati választási rendszer módosítása, a jelöltállítás nehezítése, a médiaviszonyok átalakítása, a pártfinanszírozási rendszer anomáliáinak fenntartása - még jobban megnehezítik egy új szereplő belépését - igaz, még nem tudjuk, a parlamenti választási rendszer átalakítása hogyan érintheti majd a kisebb pártokat” - mutatott rá a szakértő.

Jelenleg az ellenzéki pártok gyengék, nem fogalmaznak meg jelentős alternatívát a kormánnyal szemben, ami elvben segítené az új erő megjelenését. „A MAL Zrt.-vel kapcsolatos lépések, illetve most a válságadók ellenzéki támogatása jól rámutatott arra, hogy az ellenzéki oldalon nem csak rés, de komoly lyuk tátong: nincs a parlamentben piacpárti liberális párt. Pedig ilyen pártot gyakorlatilag minden régiós országban találunk” - mondta Krekó Péter, aki példaként a cseh TOP09-et, a szlovák SDKÚ-t és az SaS-t, a lengyel Polgári Platformot hozta fel.

"A piacpárti politikának a kutatások szerint is van egy körvonalazható, bár nem kifejezetten széles tábora" - magyarázta az elemző, aki szerint ezt az űrt a jelenlegi pártok egyike sem tölti be, valószínűbb, hogy egy új párt próbálja majd ezt megtenni. "Nem zárható ki, hogy egy ilyen új politikai erő létrejöttét a most jelentős politikai kockázatokkal szembesülő nemzetközi befektetők is támogatnák, hogy az ő szempontjaik és érdekeik is megjelenjenek a politikában, képviseletet kapjanak a parlamentben, érvényesüljenek a politikai döntésekben. Egy ilyen párt helyzetét is nehezíthetné ugyanakkor, hogy ez inkább a magasabb jövedelmű csoportokat tudná várhatóan megszólítani, akik azonban a kormány adóátrendezésének fő nyertesei lehetnek" - magyarázta Krekó Péter.

Kérdés az is, hogy az adóátrendezések vesztesének számító alacsonyabb jövedelműeket a jelenlegi ellenzéki pártok meg tudják-e szólítani. "Ha marad az erőtlen ellenzéki retorika, jelentkezhet olyan párt is, amely "balról" próbálja előzni a jelenlegi parlamenti pártokat" - jósolja az elemző.