A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet az izraeli parlament, a Knesszet 1953-as törvénye alapján adományozza a "Világ Igaza" kitüntetést azoknak, akik zsidó életeket mentettek meg a vészkorszak idején. Az izraeli Legfelsőbb Bíróság bírája az elnöke annak a közéleti személyiségekből álló bizottságnak, amely tényekkel igazolja, hogy a megmentő önszántukból, a németek vagy szövetségeseik fennhatósága alatt levő területeken, a szabadságukat vagy életüket veszélyeztetve bármiféle ellenszolgáltatás nélkül cselekedtek. Mindez az Izraeli Nagykövetség kiadványában olvasható, amely a csütörtöki ünnepélyes esemény alkalmából készült.

Idén Aliza Bin-Noun izraeli nagykövet és Pintér Sándor belügyminiszter adta át a Világ Igaza kitüntetést, illetve a Bátorságért érdemjelet tizenhét személynek, illetve családnak. A Világ Igaza kitüntetést hangsúlyozottan azok kaphatják meg, akik nem zsidóként mentették az életeket a vészkorszakban. A megmentők közül az MTI szerint személyesen Kosák József, Köntös Józsefné, Rajtényi József és Reszeli Karolina vette át a díjat, a többieket posztumusz tüntették ki. Haklik Lajos, Urányi István, Varga Mária, valamint Dombrádi Zoltánné kitüntetését a budapesti Pávai utcai Holokauszt Emlékközpontban helyezik el.

A Soros család megmentője: Balázs Ferenc

A megmentők közül elsőként a Soros és a Sorger családokat bújtató Balázs Ferencre emlékeztek a Duna Palotában. Balázs Ferenc helyett, családja nevében Frajt Edit színésznő vette át a díjat. Kern András olvasta fel Balázs Ferenc történetét a közönségnek, így megtudhattuk, hogy dr. Soros Tivadar (1894-1968) ügyvéd, orvos és író, feleségével és két fiával, a tizennyolc éves Pállal és a tizennégy éves Györggyel - a hvg.hu információi szerint a kockázati tőkebefektető Soros Györgyről, a világ egyik legismertebb üzletemberéről van szó - élt Budapesten. Soros Tivadarra ügyvédi praxisa mellett két lakóházat bíztak, az egyik kezelője volt Balázs Ferenc. Ő feleségével, Júliával és két gyermekükkel, Rozáliával és Józseffel odaköltözött, és az épület földszintjén boltot is üzemeltetett. A német megszállás után Balázs Ferenc felajánlotta saját iratait Soros Tivadarnak, családja papírjait pedig a Soros család többi tagjának, hogy a deportálástól megmeneküljenek. Azonban Soros Tivadar anyósát elfogták, és a gettóba vitték. Balázs Ferenc kiszabadította őt a gettóból, hamis papírokkal látta el, és egy szállodában rejtette el. Balázs Ferenc a Sorger családot a ház földszinti boltjában bújtatta el.

Pintér Sándor belügyminiszter - tőle jobbra a második Rábl Miklós, a kép jobb szélén Frajt Edit

MTI

A megmentők közé tartozott Eőry Kató színésznő is. (A követségi kiadvány szerint az ő neve másként Simkó Erzsébet, illetve Mátyássy Tiborné volt.) Eőry és lánya, Ruby Ernőné (Mátyássy Erzsébet) most szintén a Világ Igazai közé került. Többek között Ruttkai Éva színésznőt és az ő édesanyját mentették meg Eőryék. A 17 éves Ruttkai Éva 1944 októbere és decembere között Eőry Katónál talált menedéket a deportálás elől. Kató lánya, Erzsébet később odaadta személyes iratait, ezzel menekült tovább Ruttkai Éva egy biztonságosabb helyre.

A Rábl család megmentett egy testvérpárt

Megrendítő történetet mesélt el Rábl Miklós a hallgatóságnak. Az ő édesapja és édesanyja - Rábl Dezső és Rábl Dezsőné - is a Világ Igazai közé került, mivel megmentettek egy testvérpárt, Zala Györgyöt és Klárát. Az izraeli követség tájékoztatója szerint Ráblék a Rákosszentmihályról elhurcolt zsidó lakosok gyermekeit mentették meg. (Rákosszentmihály ma a XVI. kerület részét képezi, de a nagyközség 1944-ben még nem tartozott Budapesthez, így az ottani zsidók többségét deportálták, a vidéki zsidóság nagy részéhez hasonlóan.) Zala György és Klára édesanyja az átmeneti táborba hurcolva is megszervezte, hogy legalább a gyerekei túléljék a holokausztot. A két gyerek így csöngetett be Ráblékhoz, miután a szomszédok nem akarták befogadni őket - erre már Rábl Miklós emlékezett vissza, aki nagyjából olyan korú gyerek volt, mint az üldözött testvérpár 1944-ben. A Rábl család baráti viszonyban volt a Zala családdal. Így a holokausztban meggyilkolt Zala-szülők, pontosabban az édesanya utolsó tette volt gyermekeik megmentése.

Rábl Miklós elmesélte, hogy édesapja, Rábl Dezső összeveszett egy német tiszttel, aki parancsnoki épületnek nézte ki a házukat. Végül parancsnokság nem lett a házból - Rábl Dezsőné könyörgése talán többet segített ebben -, de 10-15 idősebb német katonát "bosszúból" beszállásoltak hozzájuk. Az öreg katonák viszont legalább nem érdeklődtek aziránt, hogy mit keres még két gyerek a családban. (Ráblék saját szomszédaiknak azt mondták, hogy vidékről jöttek fel unokatestvérek hozzájuk, a németeknek meg egyszerűen saját gyerekeikként mutatták be a zsidó testvérpárt.) A háborút így átvészelték a Zala-gyerekek, és a Rábl család vigyázott rájuk addig, amíg egy árvaház be nem fogadta őket. Rábl Miklós azzal zárta beszédét, hogy "soha ne ismétlődjék meg az a borzalom, amiből csak kevesen menekültek meg".

A megmentettek közül Steve Colman beszélt

A megmentettek közül az Ausztráliában élő Steve Colman, azaz Kálmán István beszélt. Szólt a holokauszt áldozatairól, és azokról is, akik túlélték a vészkorszakot. A valódi hősök szerinte nem a túlélő üldözöttek, hanem azok, akik segítették őket az üldöztetés idején. Colman különös hálával emlékezett vissza Reszeli Zsuzsannára, aki a Kálmán családot menekítette, illetve az ő lányára, Karolinára, aki - tolókocsiban ülve - most átvehette a Világ Igaza kitüntetést. (Reszeli Zsuzsanna posztumusz részesült a kitüntetésben.)

Steve Colman (Kálmán István) - a megmentettek képviseletében ő szólalt fel

MTI

A Kálmán család - a szülők és fiuk, István - Budapesten lakott. 1944-ben István munkaszolgálatos volt, 18 évesen. Később Budapestre vitték, ahol kapott néhány nap kimenőt. Ekkor hazament, hogy meglátogassa szüleit - írja az izraeli nagykövetség tájékoztatója -, de csak édesanyját találta otthon. Édesapja kénytelen volt ekkor már bujkálni. Édesanyja "Schutzpass"-t, azaz menlevelet kapott. Kálmán István ekkor úgy döntött, hogy nem megy vissza a munkaszolgálatra. Magyar katonai egyenruhát, egy tizedesi öltözetet szerzett magának, és iratokra is szert tett. Ágyat bérelt magának egy ifjúsági szálláson, miközben szüleinek hamis iratokról gondoskodott.

Kálmán István félt, hogy a gettóban lévő édesanyját a nyilasok bánthatják, ezért búvóhelyet keresett neki. Megszerezte Reszeli Zsuzsanna címét, aki korábban több zsidó családnál volt alkalmazásban. Zsuzsanna habozás nélkül segített rajtuk. Befogadta őket otthonába. Lánya, Karolina megértette, hogy bajban vannak, és meggyőzte édesanyját, hogy Istvánt is fogadják be. Zsuzsanna ezt is vállalta, sőt, visszaszerezte az ifjúsági szállásról István igazolványát is, amelyet matracában rejtett el a szállón. A vészkorszakot túlélő Kálmán István édesanyjával együtt a háború végén elhagyta Magyarországot, de megmentőikkel folyamatosan tartották a kapcsolatot.