Mi a PRT feladata?

Az afganisztáni tartományi újjáépítési csoportok (PRT-k) összetett feladatot látnak el, amely részben katonai, részben diplomáciai, részben pedig civil fejlesztési teendőkből áll. Legfontosabb feladatuk az általuk felügyelt térség stabilizációja, a humanitárius, illetve az újjáépítési munka feltételeinek, biztonságának megteremtése, a fejlesztési projektek koordinálása, megvalósítása. A bagláni újjáépítési csoport vezetését Magyarország 2006 őszén vette át Hollandiától, jelenlegi katonai létszáma hozzávetőleg 240 fő. A magyar PRT mellett hazai részvétellel működik még Afganisztánban többek között egy Különleges Műveleti Csoport (KMCS), illetve egy, a helyi hadsereg tagjait mentoráló egység (Operational Mentoring and Liaison Team, OMLT) is - ezek az egységek a PRT-nél gyakrabban keverednek közvetlen fegyveres harcba. Október elején szintén Magyarország vette át a kabuli nemzetközi repülőtér felügyeletének vezetését, így az Afganisztánban különféle missziókban részt vevő magyar katonák száma jelenleg 500 körül van.

A kormány jövőre jelentősen csökkenti az afganisztáni magyar szerepvállalás fontos részét képező polgári célú fejlesztések külügyminisztériumi forrásait – derül ki a 2011-es büdzsé tervezetéből. Az Afganisztán fejlesztésére szánt összegeket évek óta elosztó külügyi tárca a költségvetési tervezet rá vonatkozó fejezete szerint 2011-ben összesen 292,4 millió forintot fordíthat a részben Magyarország uniós és OECD-tagságából fakadó nemzetközi fejlesztési kötelezettségek finanszírozására.

Ez magában foglalja azt az összeget is, amelyet a Baglán tartományban 2006 ősze óta magyar vezetés alatt működő Tartományi Újjáépítési Csoport (Provincial Reconstruction Team, PRT) területén költhetnek el a szaktárcák és a hazai civil szervezetek többek között egészségügyi, mezőgazdasági vagy oktatási célokra.

A magyar vezetésű PRT által felügyelt afgán tartományban 2008-ig még évente 500 milliót költött a kormány a civil fejlesztésekre, ám ezt az összeget tavaly és idén 459 millióra csökkentette. Az elmúlt évek gyakorlatával szemben a jövő évi büdzsé tervezetében ezt a PRT-keretet már nem is nevesítették, hanem beolvasztották a nemzetközi fejlesztési együttműködés alcímen szereplő 292,4 milliós előirányzatba, így a tervezet alapján csak sejthető, pontosan mennyivel jut majd kevesebb a bagláni iskolák, rendelők kialakítására, felújítására.

Megfelezett támogatás

A teljes keret zsugorodásával együtt szintén csökkent az a korábban sem túl jelentős vissza nem térítendő támogatás, amelyet az Afganisztánban tevékenykedő hazai civil szervezetek pályázat útján nyerhetnek el a Külügyminisztériumtól. A november 8-án közzétett kiírás szerint összesen 50 millióért versenyezhetnek az Afganisztánban vízgazdálkodási, egészségügyi vagy mezőgazdasági fejlesztéseket tervező nem kormányzati szervezetek. Bár a kötelező önrész nagyságát a korábbi 10 százalékról öt százalékra csökkentették, a pályázaton idén elérhető teljes összeg jelentősen visszaesett: 2009-ben 93 millió forintot, 2008-ban pedig még 210 milliót osztott szét így a külügyi tárca. A korábbi évekkel szemben a résztvevők idén nem csak a Baglán tartományban tervezett projektekkel indulhatnak, a kiírás egész Afganisztán területére vonatkozik.

Az elnyerhető összeg lefaragása ellenére idén is pályázik majd az Afganisztánban legaktívabbnak számító két hazai csoport, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) és a Baptista Szeretetszolgálat – mondták el a hvg.hu kérdésére a két szervezetnél. Az előbbi 2001 óta több mint kétmilliárd forintot fordított különféle fejlesztési és segélyezési célokra Afganisztánban, idén pedig hozzávetőleg 500 millióból gazdálkodik az országban, és bár a hazai pénzügyi források nem az elsők a sorban, mégis nagy segítséget jelentenek – fogalmaz Fekete Dániel, a MÖS sajtóreferense. Szintén lenne helye a pályázati pénznek a Baptista Szeretetszolgálatnál, amely Révész Szilvia kommunikációs tanácsadó szerint idén például helyi kórházi segítőknek szervez egészségügyi képzést Afganisztánban.

Kiírták a szövegből

Talán nem véletlen, hogy sem a büdzsé külügyminisztériumi fejezetében, sem pedig a pályázat szövegében nem szerepel már a magyar vezetésű PRT, amelyet egyes hírek szerint részben az egyre romló biztonsági helyzet, részben pedig a szűkös finanszírozási lehetőségek miatt átalakíthatnak vagy akár be is zárhatnak. A magyar szerepvállalásról, illetve a PRT jövőjéről szóló viták azután erősödtek fel ismét, hogy az egyik konvojt ért augusztus 23-i támadás két magyar katona, Pappné Ábrahám Judit és Kolozsvári György életét követelte. 

A magyar PRT „átalakulhat tisztán katonai mentoráló csoporttá, vagy fókuszálhat csak a fejlesztésekre. A jelenlegi tendencia a PRT-k átalakítása és nem bezárása” – írja a napokban megjelent Mit csináljunk Afganisztánban? Gondolatok a lisszaboni NATO-csúcs kapcsán című tanulmányában Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.
A szakértő szerint a magyar kormány választhat, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően továbbiakban a PRT-k katonai vagy civil tevékenységére koncentrál. "Az egyik gyakorlat azt mutatja, hogy a katonai tevékenység jobban megy a magyar PRT-nek... A katonai feladatok vállalása egyszerre jár több veszéllyel és biztosít nagyobb elismerést szövetségeseink körében” – teszi hozzá Wagner Péter, aki szerint ha a fejlesztési pénzek a 2011-es tervezett szinten maradnak, és a PRT katonai eleme létszámában és összetételében sem változik érdemben, úgy joggal várható az, hogy a PRT csak a látszat kedvéért fog tovább működni.

Bárhogyan is döntsön a kormány, az jelentős költségekkel fog járni – írja Wagner Péter. A PRT „civilesítése” a szakértő szerint a fejlesztési keret és a személyi állomány növelése miatt kerülne többe a Külügyminisztériumnak, a harccsoport létrehozása pedig a PRT jelenlegi, hatmilliárd forint körüli éves költségvetését akár meg is duplázhatja, a szükséges haditechnikai eszközök beszerzéséről nem is beszélve.

"Nagyobb mozgásteret biztosít"

"Az afganisztáni fejlesztésekre fordítható költségvetési források eddig a Külügyminisztérium költségvetésében a PRT fejlesztési előirányzaton szerepeltek, kizárólagosan összekapcsolva ezáltal az Afganisztánnak nyújtandó fejlesztési támogatásokat az ottani magyar katonai szerepvállalással. Az afganisztáni magyar PRT mandátuma 2011. március 31-ig szól. A jövő évi afganisztáni fejlesztések költségvetésének tervezéséhez várhatóan nagyobb mozgásteret biztosít az a körülmény, hogy a költségvetés tervezete nem különít el önálló sort a PRT-hoz kapcsolódó fejlesztések finanszírozására" - közölték a külügyi tárcánál a hvg.hu változtatásokra vonatkozó kérdésére.

"A nemzetközi donor közösség általános gyakorlata egyébként a fejlesztési források jelentős részének multilaterális alapokon (Világbank, ENSZ) keresztül való eljuttatása, a 2010 júliusában Kabulban tartott konferencián elfogadott zárónyilatkozat pedig ugyanebbe az irányba és a források egyre nagyobb részének az afgán fejlesztési programokhoz való közvetlen hozzájárulása felé tereli a gyakorlatot. A jövő évi források felhasználásáról – az érintett szaktárcákkal folytatandó konzultációk mellett – a költségvetési döntések ismeretében, az Afganisztánban és a donor közösség tevékenységében érvényesülő tendenciák és az afgán igények figyelembe vételével fogunk döntést hozni" - tették hozzá a minisztériumban azzal kapcsolatban, hogy a változtatásokat követően jövőre a tárca végül összesen mennyit fordít az afganisztáni civil fejlesztési célokra, és ebből mekkora rész jut a bagláni PRT-re.