Az elmúlt hónapban jelentősen nőtt a szocialista szavazótábor részvételi hajlandósága, a többi szavazói csoport aktivitása pedig ez idő alatt kisebb-nagyobb mértékben csökkent. Nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy a választani tudó „biztos” szavazók körében valamelyest szűkült az olló a Fidesz-KDNP és az MSZP támogatottsága között, de a különbség a kormánykoalíció javára még mindig több mint háromszoros. A pártpreferenciákban tehát továbbra sem mutatkozik lényeges változás, más eredmények ugyanakkor a kormánnyal szembeni elégedetlenség fokozatos erősödését jelzik.

Hat hónap alatt nagyjából másfélszeresére (a júniusban mért 21 százalékról 32 százalékra) nőtt azok aránya, akik azt mondták, semmiképpen nem szavaznának a Fideszre. A második Orbán-kormány megalakulása óta először kerültek többségbe azok, akik a kormány teljesítményét inkább gyengének tartják (az elégedettek aránya a novemberben mért 51-ről 45 százalékra csökkent). Két hónap alatt 39-ről 48 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok, és a választások óta nem volt olyan alacsony a gazdasági közhangulatot számszerűsítő mutató értéke, mint most.

A vezető politikusok között nincs olyan, aki az elmúlt egy hónapban érdemben növelni tudta volna a támogatottságát. Orbán Viktor népszerűsége – az utóbbi hónapok tendenciáját folytatva – tovább mérséklődött, de továbbra is a miniszterelnök áll a politikuslista élén. Matolcsy György és Selmeczi Gabriella ismertsége javult, népszerűségük azonban számottevően csökkent. Szintén nagymértékben, 41-ről 35 százalékra esett a Lázár Jánost támogatók aránya is, ő azonban – 60 százalékos ismertségével – egyelőre nem tudott felkerülni a húsz legismertebb vezető politikus listájára.