Több ponton kifogásolja az új felsőoktatási törvény koncepcióját és a pedagógus-életpályamodellt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az új típusú bolognai képzési rendszerben csak ott szabad változtatásokat végrehajtani, ahol az egyértelműen károkat okozott - mondta az elnök a Magyar Nemzetnek. Hozzátette: az alapelv azonban csak a bolognai képzési rendszer továbbfejlesztése lehet, nem a régi rendszer visszaállítása. Pálinkás József nem ért egyet az osztatlan tanárképzés kizárólagos visszaállításával. "Ennek csak a lehetőségét szabad megadni, de semmiképp nem kizárólagosság tenni, bizonyos szakpártok esetében ugyanis ez szinte kivitelezhetetéen" - véli Pálinkás.

Kifogásolta azt is, hogy a koncepció szerint csak 15 év gyakorlat után lehetne valakiből egyetemi docens, "márpedig a tehetséget, a tudást és a rátermettséget nem csak a pályán eltöltött évek határozzák meg". Hozzátette: a koncepció túl részletes szabályokat tartalmaz, amelyek még kidolgozásra szorulnak, ezért azt fogja javasolni, hogy csak a tervezet alapelveit tárgyalja a kormány.

Az MTA elnöke szerint a koncepció nincs teljes összhangban a pedagógus-életpályamodell tervezetével sem. Nem ért egyet a tanárképzés 5-ről 6 évre növelésével, amelynek az utolsó évében a fiatalok az iskolában gyakorlatozhatnának. Az életpályamodell ezután még két év gyakornokságot írna elő, amely után minősítő vizsgát kellene tenniük a tanártanoncoknak. Szerinte a tanári pályával kapcsolatos túl sok szigorítás oda vezethet, hogy szinte senki nem választja majd ezt a pályát.

Az életpályamodellről kiszivárgott bérkategóriák kapcsán kijelentette: ha a közoktatásban dolgozók bérét nagymértékben emelik, akkor azzal párhuzamosan a felsőoktatásban dolgozók bérét is hasonló mértékben kell növelni, máskülönben aránytalan helyzet alakul ki, és  feje tetejére áll a hierarchia. "Nagy kérdés azonban, hogy ekkora terhet mikor bír el a költségvetés" - tette hozzá.