Schiffer András közleményében azt írta: a kormány a Kenedi-bizottság megszüntetésével elveszi a lehetőséget a jövő generációk elől, hogy megismerjék a kommunista diktatúra működését és az egykori állambiztonság szerepét a rendszerváltásban. Mint írta, a kormány december 16-án kiadott rendeletével az a legnagyobb probléma, hogy a Kenedi-bizottság megszüntetésével az Alkotmányvédelmi Hivatal civil kontroll nélkül dönthet arról, minek a minősítését tartja fenn, vagyis "mi marad titokban", és minek a minősítését szünteti meg, vagyis mi lesz kutatható és az áldozatok számára hozzáférhető.

"Könnyen lehet, hogy az egykori III. főcsoportfőnökségnek dolgozó tisztek döntik el, mely állambiztonsági érdek minősül ma a köztársaság védendő értékének. A Kenedi-bizottság lényege az volt, hogy legyen civil kontroll a minősítési eljárásban" - szögezte le a frakcióvezető. Hozzátette: a diktatúra titkai nem lehetnek a demokrácia titkai, az LMP ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul biztosítsa a mágnesszalagok kutathatósága feletti civil kontrollt. Az LMP arra is felszólítja a kormányt, hogy eleget téve egy nyáron elfogadott országgyűlési határozatnak, terjessze a parlament elé a teljes aktanyilvánossághoz szükséges törvénymódosításokat.

A kormány a héten kiadott rendeletével nem megnyitja, hanem véglegesen elveszi a diktatúra ügynökeinek neveit tartalmazó mágnesszalagok kutathatóságának lehetőségét - közölte Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője. A politikus szerint meglepő, hogy Orbán Viktornak több félnivalója van az ügynöklisták tartalmától, mint annak idején Gyurcsány Ferencnek volt. Staudt Gábor közleményében emlékeztet rá: a kormány rendelete "minősített adattá nyilvánítja, azaz titkosítja az állampárti titkosszolgálatok tagjaira vonatkozó információkat". "A szalagokat pedig annak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak adja át, amelynek vezetője a Bajnai-kormány által kinevezett, de a mai napig az Orbán-kabinet bizalmát is élvező Balajti László" - írta, hozzátéve, hogy Balajti "egy személyben felelős a Jobbik négy országgyűlési képviselőjének nemzetbiztonsági kockázattá minősítéséért is".

Staudt Gábor megismételve párt által már korábban megfogalmazott álláspontot, azt írta: a valódi rendszerváltás megkezdéséhez elengedhetetlen az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, és az elmúlt rendszer kiszolgálóinak száműzése a közéletből. "Ennek érdekében a Jobbik lusztrációs törvényt terjesztett a parlament elé, amely a pártállam vezetőit és ügynökeit eltakarította volna a közéletből. A Fidesz-KDNP többség azonban szemrebbenés nélkül leszavazta a Jobbik kezdeményezésének tárgysorozatba vételét, így a javaslat parlamenti vitájára nem kerülhetett sor" - tette hozzá. Staudt Gábor felidézte: "a kormánykoalíció ugyancsak megakadályozta a pártállami vezetők kiemelt, sok esetben akár több százezer forintos nyugdíjának megvonására vonatkozó jobbikos törvényjavaslat elfogadását", és ilyen előzmények után "nyilvánítja minősített adattá az állampárti ügynökök adatait tartalmazó mágnesszalagokat a kormány".

Az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisaiban található adatok felülvizsgálatáról szóló kormányrendelet értelmében az előző rendszerben megfigyeltek hozzájuthatnak a róluk készült iratok eredeti példányaihoz, megszűnik a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása, és az állam ügynökeinek adatai a jövőben kutathatók lesznek.

Bajnai Gordon miniszterelnök idén február 22-én jelentette be a parlamentben: a kormány háromtagú civil bizottságot hoz létre, hogy felügyelje a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) őrzött mágnesszalagokon található adatok hiánytalan feldolgozását, a minősítés felülvizsgálatát, majd a minősítésüket elvesztő anyagok levéltárba adását. (A 18 mágnesszalag az 1944-1990 közötti állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazza.) A Kenedi-bizottságban Kenedi Jánoson kívül szerepelt Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főosztályvezető-helyettese.