Az 1993-óta hatályban lévő, ám többször módosított törvény módosításának legfőbb indokaként az előterjesztő L. Simon László (Fidesz) azt jelölte meg, hogy az állami pénzekből nyújtott támogatások átláthatóságára vonatkozóan 2008-ban hatályba lépett egy törvény amely teljes körűen szabályozza a pályázatok benyújtásával és a döntéshozatallal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat. Ennek fényében azok az NKA törvényében meglévő ugyanezen tárgykörre vonatkozó korábbi rendelkezések elavulttá váltak, számos esetben pedig a két jogszabály eltérő rendelkezései miatt zavart okoznak.
   
Alapvető elvi kérdés, hogy a kultúra támogatásában szerepet játszó Nemzeti Kulturális Alap forrásaihoz bárki megfelelő pályázat esetén hozzájuthasson - emelte ki. Mint írta: ennek azonban jelenleg ellentmond az, hogy a társasház, miután jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet, és e szervezeti forma nem szerepel a törvényben, nem igényelhet az alapból támogatást, pedig jogos igény, hogy például a műemléki védettségű társasházak örökségvédelmi forrásokra pályázhassanak.
   
Az alap bevételei felhasználásának ellentmondásosságát igyekszik megszüntetni az a javaslat, hogy az alap előző évi maradványa a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető legyen az előző évi kötelezettségvállalások fedezetére . A módosítás lehetővé tenné az alap biztonságosabb működését, amit az Állami Számvevőszék a 2010. évi tervezés ellenőrzése során úgy fogalmazott meg: az alap működését gátolja, hogy nem használhatja fel az előirányzat- maradványát.
   
Mindezeken túl további pontosítást, illetve a működés gördülékenységét biztosító rendelkezés kapott helyet a javaslatban.