A Készenléti Rendőrség azzal, hogy a felpereseket elfogta, megbilincselte és előállításra átadta a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK), megsértette a felperesek személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogát - közölte a bíró. A BRFK azzal, hogy a felpereseket az előállításuk során fogva tartotta, ugyancsak megsértette személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogukat.

A bíróság kötelezte a Készenléti Rendőrséget, mint másodrendű alperest, hogy Budaházy Györgynek 15 napon belül fizessen meg 400 ezer forintot, a többi felperesnek pedig 250 ezer, 400 ezer, illetve 350 ezer forintot.

A BRFK-nak és a Készenléti Rendőrségnek emellett magánlevélben elnézését kell kérnie a felperesektől a megállapított jogsértésért. A keresetlevél szerint 2008. április 11-én, a Clark Ádám téri demonstráció feloszlatása után a rendőrség előállította a felpereseket, szerintük azonban az intézkedés - egyebek között - azért volt jogtalan, mert a rendőrök a tömeget körbezárták, így a helyszínen tartózkodó, vagy oda kerülő felperesek a felszólításoknak nem tudtak eleget tenni.

Istenes Attila bíró az indokolásban elmondta, a rendőrség elzárta a tömeg elől az elvonulás lehetőségét az erre történt rendőri felszólítás után. A bekerített tömegből történtek az előállítások. A bíróság szerint ez a magatartás sérti azt a jogszabályt, amely szerint a tömeget a távozásban akadályozni nem lehet. A rendőri intézkedés indokolatlan és aránytalan is volt a békés tömeggel szemben - jegyezte meg a bíró.

Mint kifejtette: a Készenléti Rendőrség több jogszabályt is megszegett, ezért jogalkalmazási tévedése megalapozza a kártérítési felelősséget. Ezzel szemben a BRFK esetében felróhatóság hiányában a bíróság kártérítést nem ítélt meg. A jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Budaházy György és 16 társa ellen terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt tavaly szeptember 27-én emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. Budaházyt terrorcselekmény bűntettével, továbbá aljas indokból, felbujtóként elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolják. Budaházyt tavaly október 13-án felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla egy másik ügyben, mert a bíróság szerint átlépte a szólásszabadság határait internetes írásaival.