Tavaly november 8-án Katarban ülésezett a nemzetközi rendőrszövetség, az Interpol. A gyűlésen résztvevők határozatban mondták ki, hogy támogatják a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény célkitűzéseit, és felveszik a küzdelmet a környezetet károsító bűncselekményekkel szemben. Az utóbbi kapcsán a konferencián elhangzott, hogy a zöldbűnözés határok nélküli és olyan szervezett bűnözési csoportokat is magában foglal, amelyek más jellegű bűnügyekkel – gyilkosságokkal, korrupcióval, csalással és lopással – foglalkoznak.

Itthon is hasonló a helyzet – mondta el a hvg.hu-nak Papp Csaba ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Gazdaságvédelmi Főosztályának vezetője. Míg 2009-ben visszaesett, addig 2010-ben jelentősen megnőtt a természetkárosítások, környezetszennyezések száma. Az előbbiek 35,4 százalékkal emelkedtek, míg az utóbbi száma ezt jóval túlhaladva, 78,3 százalékkal lett több tizenkét hónap alatt. Ezek mellett a környezeti bűncselekményekhez tartózó hulladékgazdálkodás rendjének megsértése is hasonló tendenciát mutat: tavaly 2009-hez képest 40,5 százalékkal növekedett ezeknek az ügyeknek száma.

Az eljárások között elenyésző mennyiségűek azok az esetek, amelyeket a rendőrség saját információ alapján derít fel – értesült a hvg.hu a Nemzeti Nyomozó Iroda Környezeti Bűnözés Elleni Osztályán a nem túl rózsás helyzetről. A szervezeti egység egyébként az NNI 2004-es megalakulásakor még a korrupció ellenes bűncselekményekkel foglalkozó alosztállyal egybe tartozott. „Úgy gondoltuk, hogy a környezeti bűntettek is kötődnek a korrupcióhoz, ezért kaptak helyet a zöldek a fehérek mellett. Az eltelt évek alatt azonban szakmailag egyre indokoltabb lett, hogy külön osztály vegye fel a harcot a zöld bűncselekményekkel szemben” – közölte Papp Csaba ezredes, az NNI Gazdaságvédelmi Főosztályának a vezetője.

Túl széles a zöldbűncselekmények skálája

„Kérdés” – tette hozzá –, „hogy mit tehet a magyar rendőrség az Európai Unió közepén, hiszen nem a mi néhány nyomozónk fogja megállítani a környezeti bűnözést, ami átnyúlika határokon.” Ráadásul természeti kárnak számít a védett állatfajok vadászata vagy csempészete, csak úgy, mint a Natura 2000-es területen történő fakivágás is – jelezte a főosztályvezető, milyen széles a bűncselekmények köre, amelyekkel nap, mint nap találkozhatunk.

„Sasok megmérgezése, teknősök és papagájok becsempészése, egy barnamedvének tíz éven át egy szűk kennelben való tartása Tóalmáson, medve kolbász tiltott kereskedelme” – sorolta az ismertté vált, nagyobb nyilvánosságot kapott eseteket Ábrahám Attila az NNI Környezeti Bűnözés Elleni Osztályának vezetője. Megjegyezte, rendszeresnek számít az állatkínzás, a védett fajok csempészete, a védett egyedek és származékaiknak kereskedelme, a védett növények, állatfajok származékaiból készített étrend-kiegészítők előállítása, az orvvadászat vagy -halászat, a talaj- és vízszennyezés, az illegális fakitermelés, valamint az illegális hulladéklerakás is.”

Bekapcsolódó szervezett bűnözői körök

Ezekben, és például a veszélyes hulladékok megsemmisítésében rengeteg pénz van, és mivel a bűnözők a legnagyobb profitra törekednek, nem meglepő, hogy a szervezett bűnözésből élők, így a drogkereskedelemmel és embercsempészettel foglalkozók is áttérnek a zöld bűnözés területére. Főleg, hogy ott kevésbé feltűnően tevékenykedhetnek – vélekedett az osztályvezető. Ráadásul, ha sikeresen végrehajtották a bűntetteket, akkor azokat már nagyon nehéz reprodukálni, az elpusztult környezetet helyreállítani, mint például az olaszországi vízszennyezések esetében.”

Elmondta azt is, hogy a hulladék-megsemmisítések kapcsán például a bűnözők felveszik a különböző támogatásokat, aztán a munkát kiadják alvállalkozóknak, akik a nem kívánatos veszélyes szemetet olcsón elássák, eltűntetik. A hulladék felszámolása viszont csak abból áll, hogy a földbe rejtik, elsüllyesztik vagy folyókba, tengerekbe öntik. „Hat évvel ezelőtt felszámolásból visszamaradt, lejárt festékanyagok megsemmisítését vállalta el egy cég. A veszélyes hulladéknak számító szállítmányt Szegedről Komárom-Esztergom megyébe vitték. A társaság azonban elcsúszott egy banánhéjon, mégpedig azon, hogy a hordók lerakását a helyiek észrevették.” A történet felelevenítése után az alezredes megjegyezte, ennek, de más zöld bűnügyeknek kapcsán is az a határozott véleményük, hogy ezek a csoportok kapcsolatban állnak szervezett bűnözői körökkel.

Hozzátette: külföldön ezt látva jóval nagyobb rendőri erő üldözi a környezet károsításokat végrehajtókat. Így Olaszországban a zöldbűnözéssel több, mint nyolcszáz nyomozó – a legkorszerűbb technikai eszközök használatával – lép fel, a franciáknál pedig csak az azbesztkezelések megfelelő lebonyolításának ellenőrzésére, hogy a rákkeltő hatású anyagból még véletlenül se maradjon, tizenötfős csapatot hoztak létre.

Megoldás: határozott fellépés, magas bírság

A rendőri munkánál sokkal fontosabb szerepe van az állami szerepvállalásnak – mutatott rá Papp Csaba, és arra szintén, hogy a törvények kellő szigorral lépjenek fel a zöld bűnözőkkel szemben. „Az olasz vadászok énekesmadár pusztításai például akkor tolódtak hazánkból Keletebbre, amikor a lefülelt emberekre jelentős bírságot szabtak ki, illetve gyakoribbá és szigorúbbá váltak az ellenőrzések. A német szemétlerakás ügyében is a határozott fellépés és intézkedés vezetett ahhoz, hogy a nálunk lepakolt hulladékot visszaszállították.

A legújabb ügy, a dioxinos tojás esete pedig jól mutatja azt is, hogy a környezetkárosításhoz tartozik a bioterrorizmus és az élelmiszerbiztonság, és ezek mind-mind számos társadalmi, gazdasági, politikai és egészségügyi problémát vetnek fel. Nehezíti a helyzetet, hogy a rendszert átszövi a korrupció – hangsúlyozta Papp Csaba –, hiszen az engedélyek beszerzését és azt, hogy a rendszeres ellenőrzéseken minden rendben legyen, el kell intézni. A zöld bűnözés terén jelentős a látencia, és évekig, évtizedekig lehet úgy „dolgozni”, hogy a bűnözők a hatósági vizsgálatokat kikerüljék. Amennyiben viszont lebuknak, akkor sincs mitől félniük, a hosszú ideig elhúzódó eljárások végén általában megússzák pár százezer forintos büntetéssel vagy felfüggesztett szabadságvesztéssel.

„Sajnos Magyarországon ugyan úgy, ahogy az adócsalás nemzeti sport és bocsánatos bűn, úgy a környezetkárosítást sem tartják elítélendőnek általában.” A főosztályvezető szerint ezért alapvetően arra kellene törekedni, hogy az emberek másképp gondolkodjanak, mert egyébként beláthatatlan következményei lesznek a környezetünk ellen elkövetett bűncselekményeknek.

Cs. B.