Mint ismert, már letölthetők a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapjáról az internetes sajtótermékek bejelentésére szolgáló nyomtatványok. A weboldalon található dokumentum segítségével 2011. június 30-ig kell bejelenteni a nyilvántartásban még nem szereplő internetes sajtótermékeket. A szabályozás, ami megadja, mely internetes portáloknak kell regisztrálniuk, a szakemberek szerint nem egyértelmű. Vitatott kérdés például hogy mi számít gazdasági szolgáltatásnak, ugyanis ha ilyen szolgáltatást végez az internetes oldal, regisztrálnia kell.

A törvény szó szerint úgy fogalmaz: "Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak" - ennek alapján gyakorlatilag bámelyik internetes oldal ide tartozhat, illetve, mivel a tartalomszolgáltatás a felhasználók számára általában ingyenes, akár egyik sem.

A Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) szerint a regisztráció az internetes oldalaknál felesleges. Az internet a többi más médiafelülettel ellentétben nem egy korlátos terület, így nem tartják megfelelőnek, hogy ugyanolyan szabályok vonatkozzanak rá, mint például a nyomtatott sajtóra. A médiatörvénynek azonban van olyan, a MATISZ által jónak tartott része, ami segíthetne az ügyön. Ez pedig az önszabályozásról szóló, az önszabályozást támogató rész.

Mlinarics József, a MATISZ ügyvezető elnöke a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy a törvény ezen részének segítségével, széleskörű szakmai megegyezésre alapozva el kellene érni, hogy minél több internetes portál helyezzen el impresszumot az oldalán. Az impresszumban szerepeljen elérhetőség, adatok a tulajdonosról, szerkesztőről, a működtető cégről. A sértő tartalmak ellen ugyanis hatékonyan fel lehet lépni ma a büntető- és a Polgári törvénykönyv segítségével is. A MATISZ-nak ráadásul van olyan nemzetközi portálja, amelyen sértő tartalmakat lehet bejelenteni. Havonta 50-60 üggyel foglalkoznak, az esetek 99 százalékában sikerrel.

A MATISZ a partnereivel több minősítést is bevezetett már, mint a gyermekbarát oldal, vagy ügyfélbarát, vásárlóbarát oldal. Az ilyen esetekben az impresszum tartalmazhatna cégtörténetet is. Ez például egy gyermekbarát oldal esetén segítené a szülőket annak ellenőrzésében, hogy az adott pillanaton kívül a jövőben sem jelenik-e meg várhatóan sértő tartalom az adott oldalon.

A MATISZ szerint önszabályozás keretében meg lehetne oldani az év végéig az impresszumról szóló szabályozás elfogadását, akár a médiatörvény ilyen irányú módosításával. Ez akkor is hatásos lenne, ha nem tennék kötelezővé, mert az impresszum jelenléte jelezné, hogy magára valamit adó honlappal van dolga a felhasználónak. Ahol nincs impresszum, ott jogsértés esetében a rendőrség segíthetne, a büntető törvénykönyvben meghatározott és a jogsértések szankcionálására alkalmas szabályok alapján.