Binder István úgy vélekedett, a KEHI-t helyzetbe hozó javaslat nem jelenti a banktitok korlátlan feloldását.

A szóvivő nem kívánta kommentálni a felvetést, hogy mi szükség lehet felhatalmazni a KEHI-t azzal a jogkörrel, amelynek keretében visszamenőlegesen vizsgálhatná a magánnyugdíjpénztárak működését, miközben a PSZÁF-nak az elmúlt tíz évben ez volt a feladata. Úgy vélekedett, olyan szempontok vezették a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottját, aki a törvénymódosító javaslatot jegyzi, hogy ne csak az átadó, hanem az átvevő fél (kormányzat) oldaláról is "legyen egy ellenőrző szem", és ezzel a nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vétele gördülékenyebb legyen.

A KEHI felhatalmazása a magánkasszák ellenőrzésére nem tekinthető a felügyelet felé irányuló kritikának, hiszen az említett törvényjavaslat semmilyen hatáskört vagy jogkört nem vesz el a PSZÁF-tól, amely továbbra is gőzerővel arra készül, hogy az átadás-átvételt és a nyugdíjpénztári rendszert – ahogy eddig is – ellenőrizze - szögezte le a szóvivő.  

Arra a kérdésre, lehet-e félnivalójuk a magánpénztáraknak attól, hogy a KEHI ellenőrzése során olyan tranzakciók, banktitkok kerülnek napvilágra, amelyek a PSZÁF figyelmét elkerülték, annyit mondott: "nem tudom, mik lesznek a KEHI vizsgálati szempontjai. Fontosnak tartotta jelezni: nem arról van szó a törvényjavaslatban, hogy általánosságban feloldanák a banktitkot. A KEHI kizárólag a pénztári működés nézőpontjából tekinthet meg bizonyos banktitkokat - mutatott rá.

Nyugdíjpénztári vonatkozásban annyit mond ki a törvényjavaslat, hogy a pénztári vagyon átadás-átvétele, és a nyugdíjpénztárak korábbi működése vonatkozásában feloldja a banktitkot - emlékeztetett Binder István.

Azokról a pénztárakról, amelyeknek a taglétszáma a tb-rendszerbe visszalépések után nem éri el a kétezret, elmondta: a törvény feltételes módban fogalmaz; azt mondja ki, hogy ha kétezer alá esik a pénztártagok száma, akkor a PSZÁF visszavonhatja a pénztár engedélyét. Nem a taglétszám az elsődleges, hanem az, hogy megvannak-e a tartalékok és az egyéb, működést szolgáló elemek - mutatott rá. Hozzátette: pár száz tag nem biztosan teremti meg a biztos működés feltételeit.

A szóvivő ismertette: ha egy pénztár nem tud biztonságosan működni, akkor összeolvadhat másik pénztárral, dönthet közgyűlésén a végelszámolásról, vagy – ezek híján – a felügyelet kezdeményezheti az engedélye visszavonását és a felszámolást. A tagok átléphetnek más pénztárba, illetve ebben az egy esetben az állami tb-rendszerbe is visszatérhetnek.