szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az alaptörvény kiszélesíti a legfontosabb jogokat a Fidesz szerint, a szocialisták viszont úgy látják, alkotmányozás címén a jelenleg kormányon lévők hatalmának "bebetonozása" folyik - hangzott el Szombathelyen pénteken kormánypárti és ellenzéki politikusok részvételével rendezett kerekasztal beszélgetésen.

A Szombathelyi Polgár Kulturális Egyesület által szervezett vitában Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: nem az ellenzék és a kormánypártok között kell egyetértésnek lennie a kérdésben, hanem a nép és a kormányzat között kell konszenzusnak fennállnia arról, hogy szükség van az új alkotmányra.

Ipkovich György (MSZP) országgyűlési képviselő, Szombathely előző polgármestere szerint az alkotmányozással a jelenlegi hatalom olyan  fékeket és rendszereket illeszt be a jogrendbe, ami megakadályozza azt, hogy választást veszítsenek, ismét ellenzékbe kerüljenek. A politikus emlékeztetett arra, hogy a Horn-kormány ideje alatt is megvolt a kétharmad, sőt hetvenkét százalék az alkotmányozáshoz, de akkor azt mondták, konszenzus nélkül nem alkotmányoznak. A Fidesz, szavai szerint, ezt a konszenzust felrúgta, ennek a következményeit viszont viselnie kell.

Hende Csaba elmondta: több millió állampolgárt kérdeztek meg arról, hogy szükség van-e új alkotmányra. Kilencszázezer ember küldte vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet. A minap napvilágra került újabb felmérés szerint az emberek több mint 60 százaléka tartja indokoltnak az új alkotmány megalkotását, tehát létezik a konszenzus - tette hozzá. "Az a demokrácia, ami az elmúlt húsz évben itt működött, oda vezetett, ahol most tartunk, most megpróbálnánk egy ennél hatékonyabb és az ország előbbre jutását és jólétét jobban szolgáló demokráciát felépíteni" - hangoztatta. Hozzáfűzte: az alapvető emberi és állampolgári jogokat az összes nemzetközi szerződéssel, ENSZ és Európa Tanács okmánnyal tökéletes összhangban és az Alkotmánybíróságnak az elmúlt húsz évben meghozott döntéseivel összhangban kodifikálták, tehát senkinek nem kell attól félnie, hogy bárkinek az alapvető jogai csorbulnak.

Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke a vitában emlékezetett: 1990-ben valamennyi  parlamentbe jutott párt célként tűzte ki egy új alkotmány megalkotását, az elmúlt két évtizedben pedig folyamatosan napirenden volt a kérdés, tehát a magyar politika akár együtt is megalkothatná az alaptörvényt, ha erre meglenne a közös akarat.

Horváth Attila (MSZP), szombathelyi önkormányzati képviselő a vitában azt hangoztatta: a Fidesznek és a KDNP-nek szerinte nincs felhatalmazása arra, hogy önállóan alkotmányozzon. Finn példát hozott fel, ahol vagy a parlament öthatodának a szavazata szükséges egy új alkotmány elfogadásához, vagy két egymást követő eltérő összetételű Országgyűlés kétharmados megerősítése.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!