Lázár János Sólyom Lászlót bírálta

A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János szerint minden magyar büszke lehet az Országgyűlésben hétfőn elfogadott új alkotmányra, amely 2012. január 1-jén lép hatályba. Lázár János a parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatóján - utalva a nemzeti konzultációra - úgy fogalmazott: valószínűleg még nem született olyan törvény Magyarországon, amelyről több mint nyolcmillió választót kérdeztek volna meg.

A politikus kérdésre szólt arról is, hogy minden magyar választópolgárnak meg kell kapnia az alkotmány teljes szövegét. Sólyom László volt köztársasági elnök alkotmányozással kapcsolatos kritikájára a frakcióvezető úgy reagált: a nemzet egységének korábbi megtestesítőjétől elvárható lett volna, hogy először Magyarországon ismertesse az álláspontját. Egészen megdöbbentő és sajátos, hogy külföldi sajtóorgánumból kellett megismerni a volt államfő kritikáját - tette hozzá. (A Frankfurter Allgemeine Zeitung múlt pénteki számában közölt interjút Sólyom Lászlóval az alkotmányról.)

Pac-Man performansz a Parlamenttel szemben

A zárószavazás kezdetéhez időzítve egy élőkép résztvevői fehér paragrafus jelet és egy azt felfalni készülő narancssárga Pac-Man videojáték-karaktert formáznak, amint az új alkotmány ellen tiltakoznak az Alkotmány utcában, az Országházzal szemben.

A főügyészség szerint "működési zavaraik" lesznek

Működési zavarokat okozhat az ügyészség tevékenységében, hogy az új alkotmány szerint az ügyészek szolgálati viszonyának vége a mindenkori általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz igazodik - közölte a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája.

Hatalmi ágak találkozása

Polt Péter legfőbb ügyész gratulált Orbán Viktor miniszterelnöknek, miután a parlament megszavazta az új alkotmányt.

Jobbikos performansz

Egy szocialista sem szavazott

Az LMP-ből Szabó Tímea és Szilágyi Péter igazoltan távol, a többi nem szavazott. A szocialisták kivétel nélkül nem szavaztak. A Jobbik részéről Lenhardt Balázs igazoltan távol volt, Gyöngyösi Márton, Kiss Sándor és Volner János nem szavazott.

Mi változik az új alaptörvénnyel?

Államadósság-korlátot állapít meg az új alaptörvény közpénzügyi fejezete. A Költségvetési Tanács alkotmányos intézmény lesz.  Az új alaptörvény hatálybalépése után konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól, ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület egyedi jogvitákban is dönthet majd.

Újdonság, hogy utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja. Az Ab a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. A testület 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól.

A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lesz, az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya az új alkotmány január 1-jei hatálybalépésével. Az eddigi néggyel szemben a jövőben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa.

Így szavaztak a független képviselők

Molnár Oszkár tartózkodott, Szili Katalin és Ivády Gábor nemmel szavazott, Pősze Lajos pedig igennel.

Zárószavazás: elfogadták az új Alkotmányt

Sor került a parlamenti zárószavazásra: 262 igen, 44 nem,1 tartózkodással megszavazták az új Alkotmányt a parlamentben. A hírt taps fogadta.

A szavazás lezárta az átmenetiség több mint két évtizedét - fogalmazott Kövér László, aki azt is mondta: a gondviselő kegyelmének tekinti, hogy részt vehetett ebben a folyamatban.

A képviselők elénekelték a himnuszt.