A frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy javaslatukban világosan leválasztják azokat a juttatásokat, amelyeket törvényesen fizettek ki, azokról, amelyeket egyedi megállapodások alapján kötöttek.

Példaként említette, hogy az elhíresült BKV ügyben nem törvényesen, nem a jogszabályok alapján folyósították a végkielégítéseket. Hangsúlyozta, hogy a javaslatuk kizárólag az ehhez az ügyhöz hasonló, egyedi megállapodásokra vonatkozna.

Úgy fogalmazott, hogy az LMP javaslata alapján esély van rá, hogy ezekben az ügyekben fél éven belül elsőfokú ítélet szülessen és ezek a pénzek egy éven belül visszajuthatnak az államkasszába. Hangsúlyozta: nyitva hagynak egy olyan lehetőséget, amelynek alapján jogi úton bárki bizonyíthatja, hogy vele törvényesen kötöttek egyedi szerződést és ennek alapján jogosan jutott a végkielégítéséhez.

Stiller Ákos

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az LMP a javaslatban a visszamenőlegességről külön nem rendelkezne, mert a Munka törvénykönyve a munkaügyi vitákra három éves visszamenőleges hatályt állapít meg.

Az LMP azután nyújtotta be javaslatát, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) 2011. május 6-án nyilvánosságra hozott döntésével megsemmisítette a foglalkoztatási jogviszony megszűnésével összefüggésben a közszférában kifizetett juttatások 98 százalékos visszamenőleges hatályú adóztatását.

Az LMP elképzelése alapján a jó erkölcsbe ütköző egyes juttatások hatékonyabb visszaköveteléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló indítvány a Munka törvénykönyvében rögzítené, hogy az állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített szervezetnél, továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szerinti, köztulajdonban álló gazdasági társaságnál a törvényben vagy a kollektív szerződésben meghatározottnál magasabb, a jogviszony megszűnésével összefüggésben kifizetett juttatást jó erkölcsbe ütközőnek kell tekinteni. Kimondaná, hogy a jó erkölcsbe ütköző juttatások kifizetése semmis, annak visszafizetésére a polgári jognak a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A rendelkezéseket a közszolgálati jogviszonyra, az állami vezetői szolgálati viszonyra, a kormánytisztviselői jogviszonyra, a közalkalmazotti jogviszonyra, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati jogviszonyára is alkalmazni kellene. Schiffer András az országgyűlési képviselőkre, a polgármesterekre és a helyi önkormányzati képviselőkre is kiterjesztené a szabályozás alkalmazását.

Hétfőn reggel a Fidesz frakcióvezetője is benyújtotta a parlamentnek a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó újraszabályozására vonatkozó javaslatát.

Lázár János törvénymódosítási javaslata értelmében a 98 százalékos különadó a 2010. január 1-jén vagy azt követően a jogszabályban meghatározott jogcímen megszerzett jövedelmeket sújtja. A 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan korábban befizetett különadó összegét az állami adóhatóság visszatéríti a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül.

A frakcióvezető kiegészítené a különadó-fizetésre kötelezettek körét az országgyűlési és az európai parlamenti képviselőkkel, az alpolgármesterekkel, a főpolgármester-helyettesekkel, valamint a megyei közgyűlési alelnökökkel. Lázár János a képviselőkre vonatkozóan indoklásul azt írja, "a társadalom igazságérzete megköveteli, hogy a politikai élet ezen vezető képviselői is a közszférában foglalkoztatott más magánszemélyekkel azonos feltételek mellett vállaljanak részt a terhekből, tekintettel arra, hogy ezek a magánszemélyek képviselői.